2010. május 11., kedd

Back again... - 48. rész

(Kimi)

A második teszthét második napján vagyunk. Sebastian autóba ülhet. Ki kell jelentenem: ez IGAZSÁGTALANSÁG! Ő is ugyanazon a gépen utazott, amin én. Ő is ugyanúgy lezuhant, ahogy én. Ő is megsérült, akárcsak én. Akkor ő miért ülhet autóba? És én miért nem?

- Úgy látom, hogy ma egy kicsit durcás bajnokom van- jött ki a konyhába Bonnie.

- Vezetni akarok- morogtam magam elé.

- Tudod, hogy nem lehet, édesem- ölelt meg, mialatt várta, hogy megmelegedjen a kávéja. – Örülj, hogy még nem tudta meg egy orvos sem, hogy a pályán mászkálsz, mikor ágyban kellene pihenned.

- Mit csinálnék az ágyban fekve?- húztam fel a szemöldököm. – Csak elhíznék, és akkor Mark kínozhatna folyton.

- Nem is maradnál ott, ha odaszögeznélek, akkor sem- jegyezte meg Bonnie.

- Kötözködsz?- lepődtem meg.

- Csak egy kicsit ki akarlak zökkenteni, hogy lásd, milyen mázlista vagy. Amíg a többiek az autókban szenvednek, addig te velem is tölthetnéd a napot- kelt fel a helyéről és bement a szobába.

Egyből megértettem az üzenetét. Itt van egy csomó nap, mikor nekem nem kell autóba ülnöm és itt nyafogok neki, ahelyett, hogy csinálnánk valamit közösen. Alig jöttünk össze, sikerült megbántanom. Csapnivaló egy pasi vagyok, az tuti. Hogy nem jutott eszembe, hogy vele kellene töltenem az időmet?

- Elmegyek futni- jött ki a drága a szobából, majd köszönés nélkül távozott.

Én pedig gyorsan összekaptam magam és átrohantam (már amennyire rohanhattam) Hayley-hez. Először Gemmához akartam, de nem akarom elvenni pont most Seb mellől. A lány kissé meglepve nézett rám, mert pont indultak volna, mikor bekopogtattam hozzájuk. Szerencsémre belement abba, hogy segít, de csak akkor, ha szerzek mellé még valakit, aki segít neki.

- Hová ilyen sietősen, Jégember?- kérdezte Liz, mikor a szobánk felé tartottam.

- Csak hazafelé- mosolyogtam rá, mikor megölelt. – Van valami fontos dolgod most?

- Mit akarsz már megint?- kérdezte egy sóhaj után.

- Meg akarom lepni Bonnie-t. Már kértem Hayley-t, hogy segítsen, de azt mondta, hogy csak akkor, hogyha lesz valaki, aki segít neki- magyaráztam a lánynak.

- Akkor megyek, felkutatom Hayley-t. Te meg menj a szobátokba és intézkedj tovább!- adott egy puszit az arcomra.

Megfogadtam a tanácsát és bementem a szobánkba. Végigfeküdtem az ágyon, majd felhívtam Christiant, hogy segítsen, mert egyedül nem boldogulok. Szerencsémre azt mondta, hogy segít és elintéz nekem egy-két dolgot. Még utána is volt elég sok telefonom. Csak remélhettem, hogy estére kiengesztelem Bonnie-t, és a meglepetésem is jól fog elsülni.

2 megjegyzés:

  1. Jujj, csak nem lánykérés lesz? :D

    VálaszTörlés
  2. Szijjja :)
    Ááááááh, hogyan tudod így és itt befejezni???? :D Ezt nem teheted velünk :)
    Amúgy még mindig kiváló és még mindig imááádlak!! :)
    Puszi, Réka

    VálaszTörlés