2010. május 27., csütörtök

Back again... - 55. rész

Sziasztok! Gondolom, mindenki észrevette, hogy kiraktam egy pályázatot. Várom a műveket, sok sikert a próbálkozóknak!

----------------------------------------------------------------------------------

(Bonnie)

Mindenki nálunk gyülekezett, mivelhogy megkaptuk a nászutas lakosztályt, ami hatalmas volt. Éppen éjfél múlt néhány perccel, mikor befutottak az utolsó szerelők és csapattagok. A Toro Rosso bojkottját szerveztük nagy erőkkel. A csapatfőnökön kívül mindenki nálunk ücsörgött.

- Megmondanátok, hogy mit keresek én ebben a káoszban?- lépett mellénk Christian.

- Segítesz- rántottam meg a vállam, majd odamentem a szószólóhoz (alias Kimi).

- Mindenki itt van helyben?- nézett rám, majd átölelt.

- Szerintem igen, úgyhogy kezdjünk bele- adtam neki egy puszit, majd a mellette üresen ácsorgó székre.

- EMBEREK!- kezdte kiabálva, mire mindenki elhallgatott. – Azt gondolom, már mindenki tudja, hogy Jaime-t és a sajtósát, Hayley-t kirúgták a csapattól- erre jött egy össznépi felhörrenés. – Az egyik kedves barátunk pedig kitalálta, hogy bojkottot kellene szervezni ahhoz, hogy visszakerüljenek a csapathoz. Ezt azonban mi nem tudjuk megtenni, mivel nem vagyunk csapattagok.

- Akkor nekünk kellene megtennünk, igaz?- kérdezte Buemi valahonnan a tömegből.

- Semmi munka, mindenki henyél, egyre több felmondás és kirúgás, majd elfogy a csapat- sorolta a dolgokat Liz.

- Ez nem hülyeség…- gondolkozott el az egyik szerelő előttünk.

- Nincs más lehetőségetek- álltam fel Kimi mellől. – Aki miatt kirúgták Jaime-t és Hayley-t, a csapatfőnökötök unokaöccse volt. Ha végzitek a munkátokat és közben kérlelitek, nem értek el semmit. A lényeg, hogy lássa a csapat összetartását.

- Srácok és csajok!- pattant fel a kanapéra Jaime mérnöke. – Kell nekünk a legfiatalabban debütáló Forma-1-es pilóta?

- Igeeeen!- hallatszott a kórus.

- Visszahozzuk a csapathoz?

- Vissza!- kiáltotta mindenki.

- Akkor menjetek aludni, holnap reggel 7-kor találkozunk a pályán. Hozzatok magatokkal kártyát, társast, újságot, bármit- sorolta, majd a nép kifelé indult.

- Még mindig nem értem, hogy mit vártok tőlem- toporgott Christian.

- Azt várjuk, hogy te legyél a megmentő- felelte neki Sebi.

- Amit hogy képzeltek el?- fordult körbe.

- Franz pánikba esik, kiborul, feladja, hogy valaha is összeszedje a csapatot, te meg akkor megjelensz és felveted, hogy vissza kellene vennie Jaime-t- sorolta Robert okosan.

- Azért, hogy az én fejemet üvöltse le?- húzta fel a szemöldökét.

- Lehet, hogy megteszi, de te azt mondod neki, hogy tudod, hogy a csapat csak ezért nem dolgozik. Christian, te annyira kreatív vagy- öleltem át a vállát és a hízelgésemhez csatlakozott az összes csaj. Egyszerre kilencen kápráztattuk el a csapatfőnököt.

- Legyen…- adta be a derekát, majd sietősen távozott.

2010. május 26., szerda

Back again... - 54. rész

(Gemma)

Bonnie társaságában ücsörögtem a Red Bull bokszban egy tároló láda tetején törökülésben, mialatt mindketten vaníliás kapucsínót szürcsölgettünk. Néha Kimi is felénk tévedt, Seb pedig az autóban ücsörgött. A hangulat remek volt a csapatnál.

- Milyen házasnak lenni?- kérdeztem a lányt magam mellett.

- Eddig imádom. Főleg őt- bökött mosolyogva a szőkeség felé.

- Tudod, hogy mi jutott eszembe?- fordultam felé.

- Mondd- fordult ő is felém. Közben Kimi is közelíteni kezdett.

- Mi lesz velünk? Mert ha hazamegyünk, már nem fogunk együtt lakni…- hajtottam le a fejem.

- Szerintem…- kezdte Bonnie, mialatt Kimi is mellénk ért, de beléfojtották a szót.

A bokszunk előtt Hayley rohant el zokogva. Majd egy pillanat múlva egy feldúlt Jaime követte. Végül egy rettentően mérges Franz Tost ment utánuk. Nem jósolt semmi jót a dolog. Leugrottunk a helyünkről, majd együtt mentünk arra, amerre a többieket sejtettük. Közben csatlakozott hozzánk Liz is.

Mikor beértünk a közös étkezőnkbe a sátor alá, láthattuk, hogy barátnőnk a helyén ülve zokog, míg Jaime idegesen szedi össze a cuccaikat. Lassan mentünk közelebb, de még oda sem értünk hozzájuk, mikor a srác lehullott barátnője mellé.

- Kicsim, minden rendben lesz!- ölelte át a vállait Jaime.

- Dehogy lesz!- zokogott fel Hays. – Minden az én hibám.

- Nem a te hibád. Annak a baromnak a hibája- morogta a spanyol. – És együtt mindent megoldunk. Ezt is meg fogjuk oldani.

- Miattam vesztetted el a munkádat- motyogta a lány, de megértettük. – Hogy lehetne rendben a dolog?

- Úgy, hogy mindent rendbe fogunk hozni- ültem le melléjük.

- Hamar rá fognak jönni, hogy Jaime nélkül nem megy nekik- foglalt helyet Kimi is.

- Csak az a lényeg, hogy ő visszakerüljön- nézett rá a lány. – Én már nem vagyok érdekes.

- Csak hiszed, hogy nem jössz vissza te is- csatlakozott Bonnie.

- Már megint mit találtatok ki?- nézett körbe barátnőnk.

- Lehet bojkottálni egy csapatot?- kérdezte Liz elgondolkozva.

- Arra gondolsz, hogy…- fordultam felé, de nem kellett válasz, mert a szemei mindent elárultak.

2010. május 23., vasárnap

Back again... - 53. rész

(Hayley)

Reggel kissé álmosan pislogtam Jaime-re. Nem véletlenül, hiszen a vetkőzésük után egy igazán kellemes éjszakában volt részem. A drága persze már fel volt öltözve, mikor én még csak ébredeztem.

- Jó reggelt, Csipkerózsika!- simította meg az arcom.

- Jó reggelt, fekete hercegem!- húztam le magamhoz a reggeli csókunkra.

- A nők nem a szőke hercegre vágynak?- kérdezte, mikor elengedtem.

- Ha nagyon szeretnéd, kereshetek magamnak egy szőke herceget…- keltem ki az ágyból és a fürdő felé vettem az irányt, hogy kissé rendbe szedjem magamat.

- Miért? Minden álmodban egy szőke herceg jelenik meg?- kérdezte, mialatt végignézte, hogy levetkőzöm egy tusoláshoz.

- Az én álmaimban a hercegem fekete és nem szőke, bár a szeme kék. Kastély helyett egy hatalmas kertes házban lakik, paripa helyett Forma-1-es géppel közlekedik. De fogalmam sincs, hogy kire illik a leírás- szóltam neki a vízzuhatag alól.

- Fogalmam sincs, de megkeresem és hozatok vele reggelit, még mielőtt rád vetem magam- válaszolta, majd hallottam, ahogy becsukja az ajtót maga után.

Miután lezuhanyoztam, felvettem a csapatruhámat, amiben lennem kellett, majd feltettem egy szolid sminket is, tudván, hogy ma el kell kísérnem Jaime-t egy interjúra. Mire kimentem a nappaliba, már meg is volt a reggelink. Együtt fogyasztottuk el a felhozatott ételeket, majd elindultunk a pályára.

Bementünk az ideiglenes sajtóközpontba, ahol már várta Jaime-t egy riporter. Végig mellette voltam, hogy halljam, miket kérdeznek tőle és közbeszóljak, ha olyan dolgot akarnak megtudni, ami nem nyilvános. Ezt többször is meg kellett tennem, mivel eléggé erőszakosan akarták kifaggatni Kimi és Bonnie esküvőjéről, valamint a fejlesztésekről.

- Uram, utoljára szólok, hogy ne tegyen fel hasonló jellegű kérdéseket, mert részben sérti vele több ember magánéletét, részben pedig a csapatunkat. Legközelebb elvezettetem- mondtam kissé felpaprikázott hangulatban.

- Ki maga, hogy így mer beszélni velem? Tudja, hogy ki vagyok?- pattogott az újságíró.

- Nem nagyon érdekel, hogy ki maga, mivel az a dolgom, hogy figyeljem, hogy a pilótánk nyilatkozataiban mik szerepelnek és hogy mindenki megfelelően viselkedjen vele- válaszoltam már eléggé idegesen.

- Maga egy szemtelen csitri!- pattant fel a székről.

Intettem a biztonságiaknak, hogy jöjjenek ide, majd lekevertem neki egy pofont Jaime helyett, mivel ezt szándékozta tenni. Utána pedig elvezettettem. Kedvesem egyből a karjai közé zárt, mikor kettesben maradtunk.

Kissé lenyugodva indultunk a csapatunk felé, hogy megnézzük, hogy halad a tesztünk. Kezdtünk visszatérni a megszokott napirendünkhöz és már sikerült túllépnünk a történteken is, mire elértük a mérnököket. Jaime egyből a kezébe vett néhány papírt, míg én felültem a falra.

- Jaime, Hayley!- hallottuk meg a csapatfőnökünk komoly hangját. Nem sejtettem semmi jót. – Velem kell jönnötök. Most!- nézett végig rajtunk. Félve mentem utána…

2010. május 18., kedd

Back again... - 52. rész

Sziasztok! Meghoztam a kedvenc részemet. Ennek ötlete a múlt héten fogalmazódott meg, mikor a húgom és a barátnője szórakoztak nálunk, úgyhogy nekik ajánlom! :D:D

 ---------------------------------------------------------------------------------

(Bonnie)

A lányokkal úgy döntöttünk, hogy nem megyünk ki a pályára, hanem megszervezzük estére a programot. Az esküvő miatt persze a szüleim és Kimi szülei is Barcelonában voltak és minden áron tudni akarták, hogy mit is csinálunk olyan nagy hévvel. Inkább nem kötöttük az orrukra, mert jobb, ha nem tudják…

Az első utam Lizzel és Diane-nel a szállodaigazgatóhoz vezetett, hogy megszerezzük a nagytermet estére. Kellett egy kis csábos pislogás, „véletlen” kacaj és női báj, de végül sikeresen elintéztük a dolgot, úgyhogy ott folytattuk tovább a rendezkedést.

8 kényelmes fotelt vitettünk be a hordárfiúkkal, akik addig zsörtölődtek csak, amíg meg nem kapták a bőséges borravalót a cipekedésért. Utána szereztünk zenei eszközöket is, hogy legyen nekik mire rázni. Már előre kuncogtunk rajtuk, mivel nem voltak tisztában azzal, hogy mi vár rájuk este. Főleg, hogy mindenkinek kitaláltunk valami szerepet.

Kimi Sebastiannal és Tommie-val jött vissza a szállodába. A hallban vártunk rájuk, ők voltak az utolsó érkezők. Egyedül Tommie-t sajnáltam, mert eddig nem volt benne semmiben, most meg nem úszhatja meg. De ezzel csak ő járt rosszul, nem mi.

A férjemmel felmentünk a szobánkba, ahol egyből letámadott és a falnak nyomva csókolt, amint az ajtó becsukódott mögöttünk. Megfordult a fejemben, hogy nem most kellene, de élveztem a dolgot eléggé ahhoz, hogy ne szakítsam meg. Végül kopogás zavarta meg a kialakulni készülő afférunkat.

- Sziasztok!- jött be vigyorogva Rami. – Este nem vacsorázunk együtt?

- Nem lehet- ráztam meg a fejem, még mielőtt Kimi belemegy a dologba. – Már van programunk.

- Micsoda?- lepődött meg a két Räikkönen.

- Majd elmondom, ha a bátyád elment- néztem Kimire, aki kíméletlenül kitessékelte Ramit.

- Mit csinálunk mi este?- fordult felém, mikor Rami már az ajtón kívül volt.

- Teljesítitek a fiúkkal az utolsó kívánságunkat, hogy végleg megbocsássunk- mosolyogtam rá édesen.

- De kicsiiiiim…- huppant le mellém a kanapéra és úgy próbált rám hatni, hogy apró csókokkal hintette be az arcom, a szám, a nyakam és a vállam.

- Nincs semmi de. Ezt élvezni fogjátok! Ígérem!- mosolyogtam rá és megcsókoltam.

Semmit nem tudtak arról, hogy mi lesz a feladatuk. Pontban 8-kor találkoztunk lenn, a terem előtt. Tommie persze hangot adott annak, hogy ő nem volt benne eddig sem, hagyjuk ki, de csak lepisszegtük, majd bementünk. Utána Gemma és Hayley vette kezébe az irányítást, mivel nekik volt egy remek ötletük. Eligazították a fiúkat, majd helyet foglaltunk a fotelekben.

Kb. negyed óra beszélgetés után kialudtak a fények és csak a reflektorok világítottak oda, ahol majd a fiúk lesznek. Mikor megjelentek, mindenkiből kiszakadt a nevetés. Merthogy a lányok kitalálták, hogy a fiúk öltözzenek matróznak! Eszméletlenül édesek voltak. Szerencsére volt egy végeláthatatlan mixünk a You can leave your hat on…- ból, úgyhogy kezdődhetett a buli.

Először olyan kis ügyetlenül és félszegen ráztak, majd a 3 „nagy öreg” (Kimi, Heikki és Robert) megadták az alaphangot azzal, hogy megszabadultak a sapkájuktól. Utána gyorsan lerúgták a cipőket és a zoknikat, majd a feneküket rázva és a csípőjükkel körözve teljesen belerázódtak a szerepükbe.

Kicsit közelebb araszoltak, majd lekapták a pólójukat. Belőlünk pedig felszakadtak a női sikolyok 8 kidolgozott férfi felsőtest láttán. Utána persze repkedtek a pólók. Majd feltűnt az új meglepetés: lemosható vasmacskás tetoválás! Alig tudtuk abbahagyni a nevetést. És végül elérkeztünk a nadrágokhoz. Lassan, csigalassan vették le fenékrázással a nacikat, de ekkor már előttünk táncoltak pont olyan messze, hogy még ne tudjuk megérinteni őket.

Sikeresen fel lettünk húzva mindannyian a fiúk látványától, mivelhogy mindenki cuki boxerben nyomta. Majdnem elájultam, mikor Kimi a Calvin Klein boxerében elkezdte nekem rázni. Imádtam minden pillanatát. És egy ilyen este után következő éjszakát nem hinném, hogy magyarázni kell…

A fiúk ruhája:












A tetoválás:

Back again... - 51. rész

(Bonnie)

Frissen energiával feltöltődve és vidáman ébredtem reggel. A sötétítőfüggönyök rései között a nap is utat talált, ami még jobban feldobott. Ahogy körbepislogtam a szobában, volt egy kis hiányérzetem. Méghozzá nem mást hiányoltam, mint Kimit. Nem feküdt mellettem az ágyban és ez egy kicsit visszavett a kedvemből.

Gyorsan felkaptam magamra a fürdőköpenyem, majd elindultam kifelé, de lecövekeltem a szekrény előtt. A menyasszonyi ruhám ott volt felakasztva egy vállfára a szekrényajtón. Csak ámultam, mert még mindig nem tudtam elhinni, hogy egy ilyen csodaszép ruhában mentem férjhez. Bár azt sem nagyon tudtam elhinni, hogy férjhez mentem. Csak egy módon deríthetem ki, hogy mindez álom vagy valóság.

- Áááááááááááááááááááááááááááááá- sikítottam fel, de nem pattantak ki a szemeim az álomból.

- Bonnie, minden rendben?- rohant be Kimi, pedig neki tilos futkároznia.

- Szóval nem álom…- motyogtam magam elé.

- Hogy lenne már álom?- morfondírozott a drágám, miközben elém lépett és megkaptam a jóreggelt puszimat.

- Olyan hihetetlen, hogy feleségül vettél. És hogy mindez a valóság. Csak álmodni mertem, hogy talán egyszer megtörténik. De sosem hittem, hogy ennyire hamar és ilyen varázslatosan…- magyaráztam neki, mire ő csak mosolyogva figyelt engem.

- Nem vagy egyedül azzal, hogy kételkedsz- cirógatta meg az arcom. – Sosem hittem, hogy újra meg fogok nősülni. Erre jössz, újra magadba bolondítasz és mindenre ráveszel- vigyorgott. – Ha nem lennél, nekem vége lenne az életnek.

- Örülök, hogy így gondolod- mosolyodtam el, majd megcsókoltam. Az ágy felé kezdtem húzni, hogy folytassuk a nászéjszakánkat, de nem engedett.

- A lányok már jártak itt és kérték, hogy ha felébredsz, akkor mindenféleképpen menj át Lola szobájába. Nagyon titokzatosak voltak- mondta kedvesem.

Nem tehettem mást, elmentem tusolni, majd felkaptam egy farmert és egy pólót. A nappaliban megreggeliztünk közösen Kimivel és közben kommentálta az esküvői cikket, amit már olvasott. Jókat nevettem rajta. Utána gyorsan elbúcsúztunk (félórányi szakadatlan csókolózás), majd fellifteztem 2 emeletet és bekopogtam az egyik ajtón.

- Megjött a fiatalasszony is- kiabált be Tisha, aki ajtót nyitott.

A lányok a nappaliban ücsörögtek és mosolyogtak velem. Az első dolgom az volt, hogy szemügyre vettem Lola ruháját, mivel tegnap teljesen el voltam varázsolva, így nem figyeltem a többiek ruháját sem. A csajok megosztották velem, hogy teljesen összeöltöztek, mindenkinek ugyanolyan színű ruhája volt.

- Mi is ez a nagy összejövetel?- csüccsentem le végül Gemma és Hayley közé.

- Volt egy terved, amit még nem valósítottunk meg- mosolygott a földről rám Nessa.

- Melyik is?- húztam fel a szemöldököm. Körülöttem mindenki egyszerre kezdett énekelni:

- You can leave your hat on… http://www.youtube.com/watch?v=WJ5aNftth5I&

A lányok ruhája:











Bonnie menyasszonyi ruhája:

2010. május 16., vasárnap

Back again... - 50. rész

Sziasztok! Felbuzdulva az első részek kérdőíves sikerén, most hoztam egy cikket Kimi kommentárjaival. Aki olvassa, azt arra kérném, hogy valamilyen módon jelezze, hogy tetszik-e neki, mert ha nem, akkor átírom. Köszönet!

 --------------------------------------------------------------------------------------------------------------


(Kimi)

KIMI RÄIKKÖNEN MEGNŐSÜLT! (Imádom, mikor velem kezdődik az újság!)

Mindenki abban a hitben élt, hogy a Forma-1 2007-es világbajnoka soha többé nem fog komolyabb kapcsolatot létesíteni egyetlen nővel sem az eléggé nagy port kavart válása után. (Mikor fogadtam cölibátust?) Nem is lehetett vele látni senkit az ellenkező nemből, csakis olyat, aki a Red Bull munkatársa volt. (Tudni kell választani)

Csakhogy a Jégembernek becézett pilóta pontosan tudta, hogyan kell kijátszania a sajtót. (Nem véletlen mondják, hogy okos vagyok.) Bennfentesek szerint a pilóta az előző évi Brazil Nagydíj óta találkozgat a Red Bull egyik asszisztensével, akit nem mellesleg ismer 3 évvel azelőttről. (Erre hogy jöttek rá???) Egy bennfentes megosztotta velünk, hogy a finn pilóta és a holland lány a 2007-es Magyar Nagydíjon találkozott és az akkor még nős Räikkönen viszonyt folytatott a lánnyal. (Valakit be fogok perelni, mert szólni mert erről…)

Sokan nem hittek benne, hogy a lány megbocsát a férfinek, pedig a Red Bull mellé osztotta be. Továbbá Barcelonában nyílt titok volt, hogy a fiatal hölgy szíve foglalt, mivel Sebastian Vettel edzőjének, Tommie Pärmäkoski-nak a párjaként jelent meg. (Az is miattam volt.) Emellett Räikkönen-t is gyakran látták egykori kedvesével, Liz Brown-nal, aki a mai napig a Száguldó Cirkusz tesztjein tartózkodik. (Mikor jártam Lizzel? Valaki beavatna?)

Talán ezért kavart nagy port, hogy tegnap este a pilóták, valamint szűk családi és baráti kör részvételével tartottak egy menyegzőt, ahol Kimi Räikkönen feleségül vette Bonnie De Vries-t. (Már Bonnie Räikkönen :D) Sokak számára hatalmas meglepetés volt az esküvő, de nem mindenki értett egyet ezzel a meglepettséggel. Sikerült megszólaltatnunk néhány érintett személyt az ügyben. (Uram atyám, miket mondhattak…)

Michael Schumacher (Mercedes GP): Én még valahol ott tartottam, hogy Bonnie együtt jár Tommie-val, Kimi pedig független. Meglepett az esküvő, de sok boldogságot kívánok nekik. (Kösz, Michael, meglesz!)

Felipe Massa (Ferrari): Sejtettem, hogy Kimi és Bonnie szeretik egymást, de nem gondoltam ilyen hamar esküvőre. Remélem, hogy boldogok lesznek. (Köszi a jókívánságot, Felipe!)

Sebastian Vettel (Red Bull Racing): Nem lepett meg a dolog, talán azért nem, mert be voltam avatva. Tudtuk, hogy Kimi a közeljövőben rászánja magát erre a lépésre, mert jelenleg fülig szerelmes. Nem féltem őket, boldogok lesznek az örökkévalóságig. (Seb, tartozom valami pozitív nyilatkozattal!)

Tommie Pärmäkoski (Sebastian Vettel trénere): A kapcsolatunk Bonnie-val alig tartott néhány hétig. Hamar beláttuk, hogy nem a másik az, akibe szerelmesek vagyunk. Örülök, hogy most boldog Kimivel, mindketten megérdemlik. (Kimentette a drágámat, az adósa vagyok.)

Daniel De Vries (az ara bátyja): Mikor 3 éve először együtt voltak, már akkor tudni lehetett, hogy ez a kapcsolat előbb vagy utóbb házassággal fog véget érni. Bár Kimi akkor még nős volt, már rég elhidegült Jenni-től és a húgom mellett talált rá a boldogságára. Most jött el az ideje annak, hogy képesek legyenek összekötni az életüket. (Nem hittem volna, hogy így nézett ki kívülről a kapcsolatunk akkor…)

Rami Räikkönen (Kimi bátyja): Ez volt a cél. Alig voltunk néhányan, akik tudtuk, hogy miért jövünk. Mindenki lánykérésre tippelt, de az öcsém ezen már túllépett. Komolyabb ember lett és megtalálta, akivel családot akar alapítani. Miért kellene várnia? És magukat beavatni? (Rami tanult tőlem. Büszke vagyok rá…)

Sajnos mostantól Kimi Räikkönen újra foglalt… de vajon meddig? (Örökké.)

2010. május 15., szombat

Back again... - 49. rész

(Bonnie)

A futás alatt tökéletesen kiszellőztettem a fejem. Végiggondoltam a kis vitánkat újra és újra, de nem éreztem azt, hogy hibát követtem el azzal, hogy közöltem vele, figyelhetne rám is. Mert ez a kapcsolat még nagyon bizonytalan lábakon áll, hiszen annyiszor megbántottuk egymást.

Mire visszaértem, mindenki elment a szállodából a pályára. És mivel Kimi is nagyon vezetni akar, ő is ott lehet. Nem hinném, hogy sokat tévedek ezzel a feltételezésemmel. Így zavartalanul nyitottam be a közös szobánkba, és alig csukódott az ajtó, lekaptam a pulcsimat és a pólómat is.

Így, melltartóban és nadrágban mentem be a szobánkba néhány kényelmes ruháért, ami jó lesz majd a pályára kimenni. A nadrágom is lekerült a szobában rólam. Kissé szétszórt voltam, de úgy voltam vele, hogy majd elpakolok a fürdés után. Fehérneműben indultam a fürdő felé, de megtorpantam, mikor az ajtóba értem.

- Folytathattad volna- jegyezte meg Kimi a kanapéról. – Én élveztem a műsort.

- Fogd be!- mondtam neki kissé durcásan, de közben éreztem, hogy az arcom lángba borul.

- Kicsim, előttem ne szégyenlősködj!- állt fel a kanapéról pont akkora, mikorra mellé értem. – És az sem lepne meg, hogyha arra kérnének, hogy mutasd meg az egész világnak a tested, mert csodaszép vagy.

- Elfogult vagy- hajtottam le a fejem, hogy ne lássa a zavarom.

- Legyen- adta meg magát. – De nekem akkor is te vagy a világ legszebb nője- emelte fel a fejem, majd megcsókolt.

- Megyek, letusolok- hagytam végül magára, majd bezárkóztam a fürdőbe.

A forró víz ellazította minden tagomat, valamint sikerült egy kicsit felmelegednem is, mivel februárban nincs azért olyan meleg Spanyolországban. Miután készen voltam, belebújtam a ruháimba, majd kimentem, hogy elpakoljam a széthagyott dolgaimat. De nem volt semmi dolgom, mert Kimi már elpakolta őket.

- Mi lenne, ha lemennénk az uszodába úszni, majd szaunáznánk, utána kettesben ennénk, az estét meg majd eldöntenénk, mikor odaérünk?

- Mi ütött beléd?- húztam össze a szemöldököm.

- Megértettem, amit mondtál és igazat adtam neked- lépett közelebb és ölelt át. – Úgyhogy a mai napot együtt fogjuk tölteni. Nekem van egy tervezetem, de minden változtatást elfogadok.

- Jó lesz így- bújtam a karjai közé.

Percekig csak ácsorogtunk ölelkezve. Utána gyorsan felvettem a fürdőruhámat, majd lementünk az uszodába. Ahogy eltervezte, az egész napot együtt töltöttük ketten. Egy alkalommal sikerült a szaunában kettesben egymásnak esnünk, de nem jutottunk el a végletekig. Viszont végig volt egy olyan érzésem, hogy tervez valamit…

2010. május 11., kedd

Back again... - 48. rész

(Kimi)

A második teszthét második napján vagyunk. Sebastian autóba ülhet. Ki kell jelentenem: ez IGAZSÁGTALANSÁG! Ő is ugyanazon a gépen utazott, amin én. Ő is ugyanúgy lezuhant, ahogy én. Ő is megsérült, akárcsak én. Akkor ő miért ülhet autóba? És én miért nem?

- Úgy látom, hogy ma egy kicsit durcás bajnokom van- jött ki a konyhába Bonnie.

- Vezetni akarok- morogtam magam elé.

- Tudod, hogy nem lehet, édesem- ölelt meg, mialatt várta, hogy megmelegedjen a kávéja. – Örülj, hogy még nem tudta meg egy orvos sem, hogy a pályán mászkálsz, mikor ágyban kellene pihenned.

- Mit csinálnék az ágyban fekve?- húztam fel a szemöldököm. – Csak elhíznék, és akkor Mark kínozhatna folyton.

- Nem is maradnál ott, ha odaszögeznélek, akkor sem- jegyezte meg Bonnie.

- Kötözködsz?- lepődtem meg.

- Csak egy kicsit ki akarlak zökkenteni, hogy lásd, milyen mázlista vagy. Amíg a többiek az autókban szenvednek, addig te velem is tölthetnéd a napot- kelt fel a helyéről és bement a szobába.

Egyből megértettem az üzenetét. Itt van egy csomó nap, mikor nekem nem kell autóba ülnöm és itt nyafogok neki, ahelyett, hogy csinálnánk valamit közösen. Alig jöttünk össze, sikerült megbántanom. Csapnivaló egy pasi vagyok, az tuti. Hogy nem jutott eszembe, hogy vele kellene töltenem az időmet?

- Elmegyek futni- jött ki a drága a szobából, majd köszönés nélkül távozott.

Én pedig gyorsan összekaptam magam és átrohantam (már amennyire rohanhattam) Hayley-hez. Először Gemmához akartam, de nem akarom elvenni pont most Seb mellől. A lány kissé meglepve nézett rám, mert pont indultak volna, mikor bekopogtattam hozzájuk. Szerencsémre belement abba, hogy segít, de csak akkor, ha szerzek mellé még valakit, aki segít neki.

- Hová ilyen sietősen, Jégember?- kérdezte Liz, mikor a szobánk felé tartottam.

- Csak hazafelé- mosolyogtam rá, mikor megölelt. – Van valami fontos dolgod most?

- Mit akarsz már megint?- kérdezte egy sóhaj után.

- Meg akarom lepni Bonnie-t. Már kértem Hayley-t, hogy segítsen, de azt mondta, hogy csak akkor, hogyha lesz valaki, aki segít neki- magyaráztam a lánynak.

- Akkor megyek, felkutatom Hayley-t. Te meg menj a szobátokba és intézkedj tovább!- adott egy puszit az arcomra.

Megfogadtam a tanácsát és bementem a szobánkba. Végigfeküdtem az ágyon, majd felhívtam Christiant, hogy segítsen, mert egyedül nem boldogulok. Szerencsémre azt mondta, hogy segít és elintéz nekem egy-két dolgot. Még utána is volt elég sok telefonom. Csak remélhettem, hogy estére kiengesztelem Bonnie-t, és a meglepetésem is jól fog elsülni.

Back again... - 47. rész

(Bonnie)

Megfogadtam, hogy soha többé nem vagyok hajlandó spanyol orvossal akárcsak egy szót is beszélni. Merthogy Kimi a szép nézéseivel levett a lábamról és elmentem megkeresni a dokiját, hogy kiszabadítsam innen. És ekkor kezdődtek a bajok.

Komolyan összevesztünk azon, hogy mi a jó a drágámnak, majd azon, hogy egyáltalán ő valóban Kimi Räikkönen. Ekkor már kezdett nálam elszakadni a cérna (azt hiszem, hogy nem meglepő). Az orvos persze váltig azon volt, hogy ő nem lehet Kimi, mert nem eléggé kék a szeme, meg nem eléggé szőke a haja és hasonlók.

Végül addig üvöltöztem vele, míg hajlandó volt megírni a zárójelentést és elindulhattunk. Mielőtt visszamentem volna a kórterembe, lementem a büfébe inni egy kapucsínót, hogy egy kicsit higgadtabb legyek. Szerencsére ez sikerült eléggé gyorsan, így mehettem a drágámhoz.

A helyzet hasonló volt, mint Tommie-val. Segítettem neki felöltözni, mert mozogni még nehezen tudott egyedül. Rám támaszkodott és így araszoltunk kifelé. A mélygarázsban gyorsan összevesztünk azon, hogy ki vezessen, majd mikor sikeresen elindultunk (velem a kormánynál), a pálya felé vettem az irányt.

- Remélem, tudod, hogy most szegjük meg a dokinak tett ígéretemet- jegyeztem meg, mialatt lekanyarodtam a pályához vezető útra.

- Igen, tudom- vigyorgott rám. – És azt is tudom, hogy szívesen teszed, mert eleged van az idióta spanyol orvosokból- tette rá a kezét az enyémre, ami a váltón pihent.

- Nem rémlik, hogy említettem neked ilyesmit- húztam össze a szemöldököm gondolkozás közben.

- Nem kellett mondanod, látszott, ahogy ránéztél az orvosra- mosolygott, majd együtt váltottunk.

- De remélem, azt tudod, hogy jövő hét végéig én vagyok a főnök- mosolyodtam el.

- Csak 7 nap. Kibírom- jelentette ki magabiztosan.

- Biztos?- fordultam be a parkolóba, ahol leparkoltam Sebi kocsija mellett.

Miután a kocsi sem zúgott, átmásztam Kimi ölébe. Ott néztünk egymással farkasszemet. Végül ő szakította meg a kapcsolatot azzal, hogy lecsukta a szemeit. Megsimogattam az arcát, majd a karjai közé bújtam. Szorosan ölelt percekig, de végül kiszálltunk, mert el kell indulnunk befelé.

Délután 1 volt, vagyis éppen beindultak a délutáni tesztprogramok. Azért akik a paddockban mászkáltak, odaszóltak egy-egy kedves szót az én Kimimnek, aki mosolyogva fogadott mindent, amivel dicsérték. Az első utunk a Red Bull bokszba vezetett, ahol láthattuk, hogy Cleo éppen a Kimi kocsijában ücsörög.

- Megtaláltátok a tökéletes helyettesemet?- kérdezte fennhangon.

Mindenki felé fordult és hatalmas hangzavarral fogadták őt. Néha alig bírtam megtartani a súlyát, ahogy a többiek ölelgették. Végül elfogyott a vidám tömeg és le tudtam őt ültetni egy székre. Seb ment oda hozzá beszélni, én pedig csatlakoztam az autó mellett guggoló Gemmához.

- Ice már nem beteg?- kérdezte Cleo, mialatt a kormányt forgatta.

- Még beteg, de már nem kell benn lennie a kórházban- feleltem mosolyogva.

- A fiúk most már félhetnek, mert itt a pilótám- mosolyodott el a kicsi.

- Lemaradtam valamiről?- kérdeztem Gemmát meglepve.

- Ha te azt tudnád…- rázta meg a fejét nevetve.

2010. május 5., szerda

Back again... - 46. rész

(Gemma)

Cleo szinte repkedett, amíg visszafelé tartottunk a pályára. Végig azt hajtogatta, hogy ő gyógyította meg Kimit. Én meg csak mosolyogtam, tudván, hogy az egész paddock tudni fogja, amint belépünk. De nem gond, hiszen ő csak egy játékos kislány, akit mindenki imád. Aki meg nem, azt mi fogjuk tönkretenni Bonnie-val.

- Hol vagyunk?- kérdezte a kicsi, mikor leparkoltam.

- A pályán, ahol a fiúk az autókkal versenyeznek- kezdtem el kibogozni a gyerekülésből.

- Tényleg?- nézett rám nagy szemekkel. – Mert apa azt mondta, hogy ide csak azok jöhetnek be, akik a pilótákkal jöttek.

- Kicsi angyalka, te egyszerre több pilótával jöttél- nevettem és a karjaimba kaptam. – Minimum kettővel.

- Komoly?- csillantak meg a szemei.

- Miért ne lenne az?- indultam el a sátor felé. – Ott van Sebastian és Kimi is. És akkor még nem tudjuk, hogy mennyire fogod az ujjad köré csavarni Jaime-t, Nico-t, Tucci-t, Bruno-t, Heikki-t és Robertet.

- Mi az az ujjad köré csavarás?- ráncolta össze a kicsi homlokát.

- Majd elmondom, ha nagylány leszel- tettem le a földre.

A kezemet szorongatva lépett be mellettem a hatalmas sátor belsejébe. Az összetologatott asztalainknál ott ücsörgött az összes lány, valamint Tommie és Seb. Odamentünk, majd Cleo-t felkaptam és az asztal közepére állítottam. Ijedten pislogott rám.

- Csajok, fiúk! Ő itt Cleo, az unokahúgom- mutattam be a többieknek.

- Szia, Cleo!- mosolygott rá Lizzie. – Én Liz vagyok, ők pedig Hayley, Lola, Sienna, Nessa, Tish és Diane. A fiúk pedig Tommie és Sebastian- mutatta be a társaságot.

- Mostantól pedig az én hercegnőm- kapta le az asztalról Sebi és az ölébe ültette.

- Na, nem!- szólalt fel egyből Tommie. – Velem mi lesz?

- Veled semmi- rántotta meg a vállát Sebi. – Mit kérsz? Csoki, vagy fagyi, vagy cukor, vagy süti?

- Tőlem megkapod mindet egyszerre- lendült támadásba a másik oldal is.

- Nem kérek semmit, mert anya mondta, hogy most még nem szabad ilyet enni- magyarázta a fiúknak.

- És valami ajándék? Plüss vagy baba?- érdeklődött tovább a németem.

- Mindkettő?- kontrázott megint Tommie.

- Gemma!- fordult felém a kislány. – Mindig ilyen idegesítőek?

Csak megráztam a fejem és együtt nevettem a lányokkal. Cleo pedig közölte a fiúkkal a nagy igazságot.

- Nekem már van saját pilótám. Tudjátok, ő Ice és én gyógyítottam meg- ugrott le Sebi öléből és Hayley felé vette az irányt.

A két fiú leforrázva bámulta a másikat. Én csak nevettem rajtuk, majd helyet foglaltam Seb mellett és beszélgetni kezdtem Lizzel.