Sziasztok!
Újabb komoly döntést kellett hoznom. Pillanatok alatt ráébredtem, hogy olyan történettel, aminek nem Sebastian Vettel a főszereplője, már nem lehet semmit elérni. Ti is olvassátok a Nem így terveztem részeit, mindenki odavan érte. Ez már a második történetem, amiben ő a főszereplő és második alkalommal érzem úgy, hogy nem tudok mit kezdeni vele. Mióta Kimi kiszállt a Forma-1-ből, már nagyon kevesen vannak, akik igazán értékelnék őt. Így hiába ír bárki Kimivel, nem nagyon érdekel senkit. Én pedig nem tudok kifordulni önmagamból, a mai napig szívvel-lélekkel szurkolok neki. Igen, van kedvencem a Forma-1-ben is, de kicsit sem olyan ez a fajta szurkolás, mint régebben. Ezért arra jutottam, hogy rövid időn belül befejezem Madison történetét.
Monshe
U.i.: Lejjebb megtaláljátok a Száguldó remény és a Nem így terveztem folytatását is. :)
Szia!
VálaszTörlésHa jól emlékszem, még nem kommentáltam egyik történetedet sem (mea culpa), de erre a "közleményre" muszáj írnom. Személy szerint Räikkönent érdekesebb személyiségnek tartom, mint a regnáló világbajnokot. Ennek megfelelően a vele foglalkozó történetekben is nagyobb potenciált látok.
Az pedig szinte természetes, hogy több olvasót vonz egy "aktuális" történet. Ez nem miattad van, még véletlenül sem a "te hibád", csak a gyarló emberi természet.
Végül is, amit ki akartam hozni a mondanivalómból, az csak annyi, hogy írj továbbra is érdekes történeteket, akiről csak szeretnél, s ez esetben te mindent megtettél. Csak kényszernek ne érezd az egészet.
Üdv:
A. V.
Szia Móni!
VálaszTörlésCsatlakoznom kell az előttem szólóhoz, ez nem a te hibád. Valószínűleg mi gyarló emberek - ahogy fogalmazott A.V. - vagyunk arra képesek, hogy a régebbi embereket képesek vagyunk egy idő után elfelejteni.
Igazad van abban, hogy a Sebastiannal foglalkozó történetek sikeresebbek, hisz ő maga is most egy siker-szériát él meg, míg Kiminél már a pályája leáldozóban van.
Annak idején - ha fogalmazhatok így - míg Kimi a Forma 1-ben szerepelt én személy szerint neki szurkoltam. DE ő úgy döntött, hogy távozik a száguldó cirkuszt pedig szerettem így állt hozzám közel a szőke német, és valószínűleg az is szerepet játszott benne, hogy ők ketten barátok voltak.
Nekem személy szerint nagyon tetszett SŐT imádtam a Kísérta múlt, és a A múlt kísértése című történeteidet. És nem azért mert Sebastian is feltűnt benne, hanem mert olyan könnyen szerethetőnek írtad meg Kimit.
Nem tudom, hogy ki az értékesebb ember kettejük között: az egyiknél már a karrierje csúcsát elhagyó, míg a másik a karrierje csúcsához sem értő emberről van szó. Ezt mindenki másképp látja de ez így is van jól.
Megértem, hogy nem tudsz ezzel mit kezdeni... sokszor úgy érzem, hogy hasonló gondokkal küzdök, mint te. Nálam Kimit sokkal jobban szerették, mint Sebastiant...
Nem tudok neked tanácsot adni, de azt elmondom, hogy nagyon jó író vagy, kár lenne, hogy mindazok az érzések melyek benned lakoznak nem kerülnének megírásra!
Pusz: szabus
ki az az ember aki a mi nagy jégemberünket már nem tudja értékelni. a wrcben is nagyon ügyes.(szoktam nézni, bár most, hogy kizárták már nem néztem.) kimi az mindig is érdekelt személyiség lesz. seb pedig most az "újdonság". talán ez magyarázza azt, hogy többen olvassák a sebről szóló történeteket. bevallom én valahogy jobban kötődöm a kimiről szóló történetekhez, ahhoz képest, hogy az f1-ben seb a kedvencem. tehetséges mind2, ezen vitatkozni sem lehet. mindenkinek meg van a maga kis kedvence, és ez így van jól. és persze teljes mértékben igazad van Moncsi. a történetekhez tartozó kommentek hiánya pedig a mi hibánk. megkövezhetsz minket.
VálaszTörléspuszi: kicsikoti.
Szia!
VálaszTörlésMi a tesómmal nagyon szeretjük mindegyik írásodat. Csak így tovább.
Kriszti és Orsi
szia:D
VálaszTörlésérdekes, amit írsz, engem elgondolkodtatott, és arra jutottam, hogy igazad van. rengeteg forma1-es blogon megfordultam mostanában, és ezeknek a 90%-a vettel-történet volt. van ami már régóta működött, és van, amit nemrég nyitott a szerző. bele is olvasgattam párba és eléggé csalódtam. a legtöbbjükben semmi fantázia nem volt, legtöbbször ugyanarra a sablonra épültek, ráadásul volt olyan szerző, aki még arra sem volt képes, hogy mielőtt felrakná a fejezetet, átolvassa. így persze nem kevés helyesírási hiba fordult elő bennük... és az ilyen történet nálam már egyenlő az igénytelennel. mégis mindegyik blogon kommentáradat fogadta a kedves szerzőt, amik persze nem sok építő jelleggel bírtak, legtöbbször az állt bennük, hogy seb milyen édes...
és akkor itt el is érkeztünk tulajdonképpen oda, ahová én ki akartam lyukadni. manapság sajnos egyre több a divatdrukker, vagy az olyan, aki csak azért szurkol valakinek, mert jól néz ki, és egyre kevesebb az olyan igazi szurkoló, aki tűzön-vízen át kitart a kedvence mellett. szerintem nem létezik olyan, hogy ha valakit egyszer szeretsz, azt elfelejted vagy más kedvencet választasz helyette. akkor sosem szurkoltál neki igazán.
nagyon sajnálom, hogy minél hamarabb le akarod tudni Maddie történetét, mert Kimis sztorik közül ez volt a kedvencem:( és bevallom, hogy a másikat egyáltalán nem olvasom. valahogy nem tud érdekelni egy újabb vettel-történet, miután annyi van már belőlük, hogy lassan Dunát lehet rekeszteni velük... még akkor sem, ha te írod. sajnálom:$:$
egyébként az első komment írójával egyet értek. ha kényszerből írnál, az nem vezetne semmi jóhoz, ezért ne hallgass ránk, csakis magadra. arról írj akiről/amiről te akarsz, én biztos vagyok benne, hogy mindig lesz valaki, akit érdekelni fog valamelyik írásod(:
pussz
viv(L)