2011. március 7., hétfő

A múlt kísértése - 21. rész

Sziasztok! Remélem, hogy mindenkinek van kedve egy kis játékhoz. :) Csütörtök estétől szerda reggelig otthon vagyok és lesz időm írni, így arra jutottam, hogy magatoknak döntitek el, mennyit olvashattok (és ha szerencsém van, én is több kommentet kapok ;D). :) Mostantól minden rajtatok múlik péntek délután 4-ig! Íme a szabályok:
~0-3 komment: folytatás pénteken és kedden
~4 komment: folytatás pénteken, vasárnap és kedden
~5 komment: folytatás pénteken, vasárnap, hétfőn és kedden
~6 komment: folytatás pénteken, szombaton, vasárnap, hétfőn és kedden
~6-nál több komment: folytatás péntektől szerdáig minden nap.
~ha valaki 2 kommentet ír (hossz miatt vagy azért, hogy több legyen) egynek számolom
~csak azokat számolom, amik minimum 3 sorosak név nélkül
~beleszámolom a chatet, de csak végső esetben

------------------------------------------------------------------

Elmosolyodtam, mikor közelebb ért hozzám. Hallottam, hogy mennyire szaporán veszi a levegőt, ami számomra igazán csábító volt. A délután kihallgatott beszélgetés után már nem akartam eltaszítani, csak magam mellett akartam tudni őt. Vele akartam tölteni minden percemet az életem végéig.

- Remekül áll ez ruha- jegyezte meg, mikor mellém ért.

- Köszönöm! Nekem is tetszik ez a fehér pólód… talán valami Red Bullos mintával?- ráncoltam össze a szemöldököm.

- Igen, eltaláltad- mosolyodott el. – Gyere, üljünk le!- vezetett oda a hintaágyhoz.

Leültünk mind a ketten és kissé bizonytalanul bár, de átölelte a vállamat. Közelebb csúsztam hozzá, hogy észrevehesse, kedvemre van, amit tesz. Lassan löktük a hintaágyat és közben figyeltem a körülöttünk történő dolgokat. Próbáltam kissé lassítani a szívverésemet, ami eléggé szapora volt.

- Anyán is fehér ruha van, mint rajtam- kiáltott fel Rina.

- Igen- guggolt mellé Eva. – Csak azért adtam oda neki ezt, hogy hasonlítsatok.

- Apa, szép vagyok?- táncolt oda elénk a kislány és forgott néhányat előttünk.

- Gyönyörű vagy, angyalka- felelte Kimi azonnal.

- És anya szép?- faggatózott tovább a kicsi lányka.

- Igen, anya is nagyon szép- simogatta meg a vállam. – Ti vagytok a világ legcsodálatosabb lányai.

- És velem mi lesz?- tipegett mellénk Kalle is. – Én nem lehetek szép.

- Te egy elegáns úrfi vagy- nevetett Evangeline. – Igazi kis szívtipró.

- Az mit jelent?- forgatta a fejét mindenki felé.

- Ugyanazt a fiúknál, mint a lányoknál a szép- válaszoltam. – Te vagy az én kis szívtipróm.

- Jó- húzta ki magát.

Mindenki vidáman nevetett a kis eszmecsere után. Jól szórakoztam, minden pillanatot szerettem, amit együtt töltöttünk. És a kisgyerekek eszmecseréinél édesebb és szórakoztatóbb nincs is. Ez a kis gondolat újra és újra bizonyítást kap, mikor az ikreimmel töltöm az időmet és valami újat ismernek meg.

- Szóval ilyen érzés büszke apának lenni- merengett el mellettem Kimi.

- Örülök, hogy mellettünk vagy- fordultam felé és adtam az arcára egy puszit.

- Fiatalok, később is tudtok turbékolni, most gyertek segíteni- kiáltotta el magát Mark. – Ha így haladtok, Ajax is előbb kap vacsorát.

- Én éhes vagyok!- futott felé a kisfiam és követte őt a húga is.

Mi is csatlakoztunk hozzájuk, hogy kaphassunk a finom ételből. Éreztem az illatokat, amik mennyeiek voltak. A ruhám elé kaptam egy kötényt, így én is leültem a gyerekek mellé és segítettem nekik az evésben. Bár nem láttam mindent rendesen, tökéletesen tudtam nekik segíteni. És természetesen tele lettem foltokkal.

Utána mi is leültünk enni. Remekül sikerült a sült hús és a grillezett zöldség, amit a két edző készített. A gyerekek közben még visszajöttek egy-egy falatért, de utána inkább tovább játszottak. A ruhámon egy folt sem esett, szerencsére a köténynek. Persze, ezzel nem így volt Rina, akinek a fehér ruhája tele volt foltokkal.

- Sok dolga lesz a mosógépnek- kuncogott Seb, már a vacsora után.

- Még gyerekek, az a dolguk, hogy összepiszkolják magukat, ha így boldogok- mosolyogtam.

- Az anyaságtól teljesen kivirultál- jegyezte meg Angel.

- Nincs is ahhoz fogható, mint amikor rád mosolyognak, anyának szólítanak, adnak egy puszit- soroltam a dolgokat. – Még a legszomorúbb és a legpokolibb pillanatokat is kissé vidámabbá tudják tenni.

- Seb, babát szeretnék- fordult unokaöcsém felé Eva.

- És mi lesz az eljegyzéssel, az esküvővel és a nászúttal?- kérdezett vissza Sebi.

- Nem tudom… de lassan 30 leszek és vágyom arra, hogy legyen egy saját kisbabám- hajtotta le a fejét Evangeline.

- Ezt beszéljük meg otthon, jó?- kérdezett vissza Sebastian.

Ez a kis párbeszéd rányomta a bélyeget az este további részére. Mind a legjobb barátnőm, mind az unokaöcsém feszengtek és nagyon nem is vettek részt a beszélgetéseinkbe. Mikorra a kicsik elfáradtak, ők is inkább úgy döntöttek, hogy hazamennek. Kimivel és az ikrekkel négyesben maradtunk a házban.

- Felviszed őket a fürdőbe? Átöltözöm és megyek utánatok- keltem fel mellőle.

- Megvárunk inkább itt lenn, nehogy valami bajod legyen. Majd együtt felmegyünk- engedett utamra.

Visszamentem a szobámba, levettem a fehér ruhát, és felvettem egy hosszú pólót. Gondolkoztam azon, hogy talán nem a legtökéletesebb szerelés, de nem cseréltem le. Vettem alá egy rövidnadrágot, valamint a hatalmas melegben egy csomót kötöttem a póló aljára. Így mentem vissza a nappaliba.

Együtt felmentünk a gyerekszobába, ahol Kimster bement a fürdőbe, hogy vizet engedjen, én pedig levettem a koszos ruhákat a gyerekekről. Mire kergetőzésből a fürdőbe jutottunk, már kész is volt a víz. Beletettük a két csibészt, akik egyből játszani is kezdtek. A Jégember magunkra akart hagyni minket, de sikerült elkapnom a karját.

- Nincs kedved maradni?- fordultam felé.

- Ha nem zavarok- guggolt le mellém.

- Te vagy mindkettejük apja, az egyetlen olyan férfi, aki soha nem zavarna- mosolyogtam rá.

Utána visszafordultam a gyerekek felé és egy kissé gonoszan lefröcsköltem a nekem háttal lévő Rinát. Tátott szájjal fordult felénk, utána pedig nevetni kezdett és visszaadta a fröcskölést. Jól nevettünk, mert családi játék kezdődött, mindenki-mindenki ellen. A végére mi is eláztunk teljesen. Kimi is és én is levettük a felsőnket. Szerencsére most nem hoztam kísértésbe, volt rajtam fürdőruha-felső.

- Ideje aludni menni- emeltem ki a kisfiamat egy hatalmas törölközőre.

Megtörölgettem és ráadtam egy nyári pizsamát. Közben Kimi is hasonlóan cselekedett a kislányunkkal. Bevittük őket a szobába, befektettük a kiságyakba és meséltünk nekik. Élvezték, mivel a párbeszédeket felváltva olvastuk. Vagyis én nem olvastam, de szerencsére egy olyan mese volt, amit már rengeteget meséltem és eléggé jól megtanultam.

A mese vége után kaptak jóéjt puszit, és mi távoztunk is a szobából. Azzal, hogy Kimi mellettem volt, sokkal biztosabban közlekedtem a lépcsőn és jutottam vissza a földszintre, ahol a szobám volt, hogy ne sérüljek meg, ha esetleg nem teljesen biztonságos a látásom. Egészen a szobámig kísért.

- Remélem, hogy jól érezted magad ma este- mondta az ajtó előtt toporogva.

- Nagyon- feleltem őszintén. – Jó volt, hogy így töltöttük ezt az estét.

- Örülök- mosolygott. – Én megyek, jó éjszakát!

- Várj!- szólaltam meg, önmagamat is meglepve. Visszafordult felém. – Nem lehetne, hogy itt maradj az éjszaka?

Szóbeli választ nem kaptam, csak tátotta a száját és pislogott. Végül kinyitotta előttem az ajtót, hogy beléphessek a szobába és utána ő is bejöjjön. Amíg elmentem zuhanyozni, addig ő hozott magának holmit, amiben aludhat. Ő is lezuhanyozott, majd mellém feküdt, de nem közeledett. Én voltam, aki odabújtam hozzá és nyugodt álomba szenderültem.

8 megjegyzés:

  1. Szia!
    Már nagyon régóta olvasom amit írsz (:
    Most végre rászántam magam a komi írásra, jó ügy érdekében :D
    Hát ha minden nap olvashatunk új részt!
    Csak így tovább, nagyon jól írsz :)

    VálaszTörlés
  2. Szia!
    Én örülnék egy Seb-Eva babának :P
    Annyira idilli és meghitt volt ez a délután aztán az este, hogy kezdek félni, mindjárt jön a rossz :( Remélem hogy nem!!

    VálaszTörlés
  3. Szia!
    Nagyon ritkán írok neked, de gondoltam az ügy érdekében:D
    EZ annyira aranyos:D Mint egy igazi boldog család. Kimit én is szívesen fogadnám, mint apukát:D
    Ügyes vagy és nagyon szeretem ezt a történtet!
    Várom a folytatást!
    Puszi Dóri

    VálaszTörlés
  4. Szia! (ez beleszámít?XD)

    Döntöttem, a vicc kedvéért kicentizem a dolgot XD
    szóval a 4 soros komi:
    Már az elején azon drukkoltam, hogy tovább lépjenek, még egy szintet. Nagyon örültem, hogy legalább együtt alszanak, bár kétlem, hogy bármi más is történne. Kimi még mindig Zoéért van oda, és hiába lakik Csajosban Zoé, a külseje megváltozott, és azért ez furcsa lehet Kiminek. Még mindig Imádom a gyerekeket, és még jobban imádnék egy Eva-Seb babát. :D

    Na és még valami, rafkós vagy. Egyből arra gondoltam írok legalább 3 komit, és Rékát is rá veszem XD De így keresztül húztad a számításaimat. :( -.- :D
    hogy fogsz annyi frisst megírni, ha összejön a 6-nál több komi? Akkor már tényleg ki kell vonni belőled az örök energia eszencáját XD

    VálaszTörlés
  5. Örülök, hogy ennyi megpróbáltatás után úgy tűnik végre rendeződnek a dolgaik. A családi-pancsolás nagyon aranyos volt.

    VálaszTörlés
  6. Nyugis fejezet... és milyen jó volt ennyi rossz dolog után :)
    Sajnálom Zairát, mennyire szar lehet már neki, hogy látja a saját gyerekeit... :( remélem műtét után minden rendben lesz vele. Lehet, hogy gonoszan hangzik, de én még mindig el tudnék viselni sok drámát.. :D:D Igaz szenvedtek már eleget, de az én agyamat mindig ezek kötik le. Amikor esténkét mielőtt elalszok azon gondolkodom, hogy miképpen fog folytatódni.. haláli jó érzés, persze elaludni sosem tudok tőle. :D
    Nagyon jót nevettem amikor Eva felhozta a baba témát, elképeltem ahogy Seb lesápad meg miegymás :P élőben is szívesen megnézném :)

    Remélem minden nap lesz fejezet :)

    puszi :)

    VálaszTörlés
  7. Fura volt Sebi reakciója, mikor Eva felhozta a baba-dolgot. Azt hittem, majd ki fog csattanni a lelkesedéstől, és az örömtől, hogy legyen gyerekük, erre "majd otthon megbeszéljük"? Az az érzésem, hogy lesznek ezzel kapcsolatban gondok... esetleg még fiatalnak érzi magát a gyerekhez? (nem úgy, mint a Missben? :P)
    Zaira és Kimi pedig kezd egymásra találni, és remélem, hogy most már minden jól fog alakulni köztük. :)

    csak hogy biztos írhass minden nap! :P pusszantlak: A.J. :)

    VálaszTörlés