2010. április 20., kedd

Back again... - 43. rész

(Bonnie)

Nem éppen sikerült pihentetőnek az alvásom, mivelhogy kényelmetlen volt a fotel, amiben ültem. Néha felébredtem (pl. ha egy nővér nézett be), de nyugodt volt a délutánom és az éjszakám is. Szerencsére Bernie elintézte, hogy ne kelljen távoznom, mikor vége a látogatási időnek. Valamikor hajnalban ébredtem fel véglegesen. Fél 7 után pedig megjelent Rob és Sienna.

- Sikerült aludnod?- kérdezte a lány.

- Valamennyit igen- bólogattam.

- Hoztunk neked ruhát- emelt fel egy táskát a lengyel.

- Köszönöm!- vettem el a csomagot.

A nővérek tusolója felé vettem az irányt, ahol le tudtam tusolni és át tudtam öltözni. Még az éjszaka ajánlotta fel az egyik nővér, hogy használjam nyugodtan ezt a kis szobát. Egy dolog volt, amit semmiért nem cseréltem volna el. Ez pedig nem volt más, mint Kimi pulcsija. Bár lógott rajtam, de az övé volt, és ez a lényeg.

- Tényleg köszönök mindent!- öleltem meg őket, mikor visszaértem.

- Te is tudod, hogy nincs mit- mosolygott barátnőm, mialatt bementünk Kimihez.

- Sajnos nem tudunk sokáig maradni- fintorgott Robert.

- Történt valami?- húztam fel a szemöldököm.

- Csak a mi kedves Bernie-nk kitalálta, hogy ma pótoljunk egy elmaradt tesztnapot- magyarázta.

- Nem úgy volt, hogy lesz egy hét még?- lepődtem meg.

- Az is lesz, meg pótolunk is- mondta barátnőm.

Ennek okán 7 után távoztak is. Majd fél 8-kor kezdődött a vizit és annak ideje alatt egy percig sem lehettem benn. Ezt kihasználtam és körbeérdeklődtem telefonon, hogy ki hogyan van. Megtudhattam, hogy Seb már vezetne, de nem engedi neki Christian, aki már ma a helyén fog ülni. Tommie is gyógyul, de ő csak lassan.

Majd visszamehettem Kimi mellé. Újra leültem a fotelbe, és elővettem a kedvenc könyvemet. Kimi kezét fogva ücsörögtem és olvasgattam. Egészen addig, amíg meg nem hallottam a folyosóról egy régen hallott ismerős gyermekhangot.

- Iiiiiiiiiiiiice…, Iiiiiiiiiice, ugye ébren vagy?- kiabált egy kislány. Fél pillanattal később pedig benyitott Gemma kezét fogva. – Bonnie! - ugrott egyet mosolyogva, majd a nyakamba vetette magát.

- Szia, Cleo!- öleltem át unokahúgomat. Ő volt a bátyám és Gemma nővérének közös lánya. Hatalmas Kimi fan.

- Ice felébredt már?- nézett rám, majd a férfire az ágyban.

- Nem, még alszik- feleltem egy kicsit mosolyogva, majd barátnőm felé fordultam. – Hogy kerül ide?

- Daniel és Suzanne itt vannak Barcelonában. Mikor megtudták, hogy mi történt, Cleo is velük volt és mindenképpen látni akarta Kimit, hogy meggyógyítsa.

- És Sebit merre hagytad?- kérdeztem meglepve.

- Kinn, a pályán. Liz figyel rá- kacsintott rám.

- Meg kell gyógyítani Ice-t- mondta nagy komolyan a kislány és felmászott az ágyra…

1 megjegyzés: