2013. június 21., péntek

Love from the past



Sziasztok! Mivel meglett a kommentszám, máris van folytatás. Igazából reméltem, hogy néhány néma pacsirta is megszólal és örültem, hogy ez tényleg megtörtént. A résszel kapcsolatban: az eleje 18+, ezért felelősséget nem vállalok. :D Oh, és ne utáljatok nagyon, jó? :))


39. rész

(Kimi szemszög)
Indiából először Dubai-ba repültünk, ahol egy magánklinika nőgyógyásza várt minket. Mikor kijöttünk a kezünkben az eredményekkel, madarat lehetett volna fogatni velünk. Azt hiszem, legutóbb akkor voltam ennyire önfeledten boldog, amikor először a kezemben foghattam Kaisát. És az indokom most is hasonló.
-4 hét és sokkal biztosabb lesz minden- suttogta maga elé Mila már a kocsiban.
-4 hét és otthon is világgá kürtölheted- húztam a kezét közelebb, hogy adhassak rá egy csókot. – Addig pedig minden úgy lesz, ahogy Mark mondja neked.
-Nem- tiltakozott azonnal. Rápillantottam nagyon csúnyán, de a szeme csintalanul csillogott. – Minden úgy lesz, ahogy mi szeretnénk. Ha hajnal 4-kor éhesek vagyunk, enni fogunk. Ha nem tetszik valami, akkor azt eltüntetjük. Ha kívánlak… rád fogok mászni- nevetett vidáman.
-Szeretem, mikor ennyire felhőtlenül látod a dolgokat- kanyarodtam be a parkolóba. – És természetesen mindenben számíthatsz a teljes kiszolgálásra.
-Hmm- fordult felém, mikor leállítottam a motort. – Édesre vágyok. Csokira, tejszínhabra…- duruzsolta.
-Én meg rád- húztam magamhoz és csókoltam meg szenvedélyesen. – Ha így folytatod, nem kapod meg egyhamar a csokit.
-De a babánk kéri- mormolta a fülembe, mialatt a keze már a mellkasom simogatta.
-Menjünk- pattantam ki a légkondicionált járműből.
Odabenn hiába ment a hűtőrendszer, a levegő fél pillanat alatt annyira felforrt, hogy nem tudtam ott maradni. Mila annyira kívánatos és gyönyörű így, kivirulva, hogy nem tudom türtőztetni magam sokáig a közelében. Pedig most a legfontosabb az volt, hogy ők ketten rendben legyenek. Más nem számított egy percig sem.
-Kimi…- jött utánam szerelmem is.
-Gyere, menjünk be!- öleltem magamhoz és nyomtam egy puszit a homlokára.
A recepciónál bejelentkeztem, majd kértem a szobámba epret, csokoládét és tejszínhabot. A rendelés hallgatása közben hallottam, ahogy Mila vágyakozva felsóhajt. Mosolyogva mentünk a lifthez, majd elfoglaltuk a szobánkat és kényelmesebb ruhát öltöttünk. Tetszett, hogy feleségem már levetkőzte a félelmeit és minden kérlelés nélkül bújt egy rövid, lenge és igencsak vékony anyagú ruhába, ami kiemelte minden kívánatos pontját.
Az édességeket megszerezve a puha szőnyegen telepedtünk le. A kezembe fogtam egy gyümölcsszemet, belemártottam a csokoládéba, nyomtam a tetejére egy kis habot és Mila felé nyújtottam. Azonnal bekapta a finomságot, majd élvezettel fogyasztotta el.
-Öhm…- csúsztam közelebb hozzá. – Van itt egy kis csoki- hajoltam hozzá és lecsókoltam az ajkairól az édességet.
-Te még nem is ettél, mégis maszatos vagy- húzta magához a kezem és érzékien eltüntette az ujjamról a csokit. – És itt is- kente össze a nyakam, hogy utána csókokkal szabadítson meg a csokitól.
-Gyere!- kaptam utána és az ölembe húztam.
Őrült módon téptük egymás száját, miközben azt sem tudtam, hol érintsem. Mindenhol érezni akartam őt, a Nőt, aki az életet jelentette nekem. Engedelmesen bújtam ki a pólómból, majd kibújtatta a vékony ruhájából. És ekkor tudatosult bennem, hogy a ruha alatt teljesen meztelen volt.
-Kimi- nyomta az ölét az ágyékomhoz egyértelműen jelezve, hogy akar engem.
-Elveszed az eszem- morogtam a fülébe, mialatt már közösen varázsoltuk le a nadrágomat, hogy utána azonnal magába fogadjon. Mindketten tudtuk, hogy hosszú délután és éjszaka elé nézünk. Élvezetekkel és kéjjel teli órák vártak ránk.

***

(Mila szemszög)
Mindenki kicsit őrültnek nézett, amikor felsikítottam a pultnál ülve, egy szelet sütemény mellett. Volt okom az örömre, hiszen láttam, ahogyan Hamilton alatt lelassul az autó. Nem szép dolog a káröröm, tudom és semmi rosszat nem kívántam a britnek, de nem tudtam nem örülni a ténynek, hogy a férjem vezeti a versenyt. Hiszen olyan régen vártunk már erre!
Nem bírtam a mosolyt letörölni az arcomról, de nem is akartam. Habár mindenki azt mondja, hogy Abu-Dhabi unalmas – és ezt a véleményt csak osztani tudom, - nekem most a világon a legjobb verseny volt, amit nézhettem. Főleg, amikor meghallottam, hogy Simon is kapott egy Räikkönen-féle fricskát a rádión keresztül.
-„Leave me alone, I’m know, what I’m doing”- pillantott rám Elisa, az egyik pultos lány. – Mostantól mondhatom ezt a főnökeimnek?- nevetett.
-Én elfogadnám védekezésképpen- nevettem vele.
A futam végeztével rohantam volna a dobogóhoz, de tudtam, hogy nem tehetem meg, hiszen akkor kiderülne, milyen is a kapcsolatunk Kimivel. Ezért mentem a sajtószobába, hogy az első sorban ülhessek a nyilatkozatok alatt. Vágytam arra, hogy láthassam, ölelhessem, csókolhassam, elmondhassam, mennyire büszke is vagyok rá.
Mikor leültek nyilatkozni – ragacsosan a rózsavíztől - azonnal észrevett. Rám pillantott és már a nézése elárulta, hogy engem akar. Végig mosolyogtam rá, ő ezt a megszokott higgadtsággal kezelte a nagyközönség miatt, de a pillantása égetett, a tekintete izzott. Ahogy az utolsó válasz is elhangzott, felpattantam és elindultam a home felé.
-Hová ilyen sietősen?- hallottam meg nem sokkal később egy férfihangot.
-Vár a férjem- fordultam meg nevetve.
-Szia!- lépett hozzám egészen közel.
-Gratulálok, bajnok!- öleltem meg és nyomtam az arcára két puszit. Túl sok volt a fotós körülöttünk. – Remélem, tudod, hogy ezért exkluzív interjút kell adnod.
-Ha muszáj…- húzta a száját, de pontosan értette, hogy mire célzok.
Aztán a szobájában nem bírtunk magunkkal. Mennie kellett fotózásra, de mind tudtuk, hogy nélküle úgysem kezdik el. Ezért a 3 perc zuhanyzás kicsit megnyújtottuk, én pedig egy törölközőbe csavarva, a fürdő ajtajából néztem, ahogy sietősen távozik. Büszke voltam, hogy ő a férjem, hogy ő a lányom apja, hogy neki szülhetek még legalább egy babát.
Éppen néhány esküvői katalógust böngésztem már felöltözve, amikor megérkezett Kimi és Mark. Mosolyogva néztem fel páromra, aki lehuppant a kanapéra és a feje az ölemben landolt. Lassan kezdtem simogatni, tudtam, hogy megnyugszik tőle.
-Honnan szereztél sört?- pillantottam az üvegre, amit letett az asztalra.
-Vésztartalék- mormolta. – Szívem, így el fogok aludni- suttogta.
-Menjünk vissza a hotelbe- csuktam be az újságot. – Amúgy meg bulizni kellene, nem?
-Előtte alszok veled kicsit- nyomta fel magát ülő helyzetbe.
-Rendben- biccentettem. – De Mark vezet.
-Igen?- pillantott rám az edző.
-Ühüm- bólogattam. Kimi nem ellenkezett, ami megegyezett azzal, hogy tényleg fáradt. Tudtam, hogy ebből ma már nem nagyon lesz semmilyen buli.

***

2 nap múlva Helsinkiben voltam Paulával, Kriistivel, Hanna-Mariával és egy kivirult Kaisával, hogy megkeressük a tökéletes ruhát a karácsonyi második esküvőnkhöz. Az édesanyámat nem hívtam magunkkal, hiszen mióta mi együtt voltunk Kimsterrel, mindig belekötött a dolgainkba, semmi nem tetszett neki és még meg is sértődött, hogy nem akartam látni, amikor hazatértem a megaláztatásaimból.
Persze, amint beértünk Helsinki legelegánsabb és legdrágább esküvői ruhaszalonjába, mindenki megrohamozta a fehér csodákat. Kedvünkre válogathattunk, hiszen egy diszkrét helyen voltunk, ahol pont azért, hogy ne terjedhessen el, ki is keres magának ruhát, rajtunk kívül senki nem tartózkodott.
Végül 5 ruhával mentem hátra öltözni az egyik eladónő segítségével, addig elküldtem a lányokat, hogy a saját ruháikat is keressék meg. Nem ragaszkodtam volna ahhoz, hogy mindenki egyszínűben legyen, de Kaisa szerette volna és Kriisti valamint Hanna-Maria is belement, hogy ugyanolyan színű ruhát készíttetünk nekik. Paula persze maradt a saját elhatározásánál, hogy ő valami kényelmes és a korához illő darabot vesz és ez ellen nem lázadtunk fel.
Sorban bújtam bele a csodaruhákba, de valahogyan egyik sem akart úgy állni, ahogy kellene. Nem szerettem beléjük, ahogyan magamon láttam őket és a többiek szemében sem azt láttam, amit látni szerettem volna. Így újabb kutatásra indultunk, hogy megleljük a megfelelő darabot. Nem adtam fel egy pillanatig sem.
-Anya!- hallottam meg a lányom hangját.
-Találtál valamit?- kérdeztem és indultam a hang irányába.
-Azt hiszem- felelte és kiéreztem az izgatottságot a hangszínéből.
Az egyik hátrébb lévő kollekció darabjait nézegette és egy próbababa előtt ácsorgott. Odaléptem mellé, végigpillantottam a fehér ruhadarabon és elállt a lélegzetem is. Egymásra néztünk és tudtuk, hogy megtaláltuk a tökéletes darabot. Gyöngyökkel díszített, néhol húzott anyagú, A-vonalú, kisebb uszállyal rendelkező.
-Ezt felpróbálnám!- emeltem meg a hangom, hogy hallja az eladó is.
Ahogy a kezemben volt a ruha, valami furcsa érzés kerített hatalmába. Azt hiszem, ekkor fogtam fel, hogy ez tényleg egy komoly dolog, már nem vagyok független nő és nem is leszek soha. És nekem a tökéletes ruhát kell megtalálnom, hiszen csak egyszer van ilyen alkalom az ember életében. Mondhat bárki bármit, én tudom, hogy mi örökké együtt leszünk.
-Na?- léptem a lányok elé.
-Kislányom!- sóhajtott fel Paula, a következő pillanatban pedig már a könnyeit törölgette.
-Nővérkém, ne keress tovább- nézett rám a húgom is.
-Kimi odalesz érted, ha ebben lát- folytatta sógornőm.
-Kicsim?- fordultam Kaisához.
-Tökéletes- került egy hatalmas mosoly az arcára. Szembenéztem önmagammal a tükörben és én is így láttam. – Anyu, én is találtam ruhát- hozott oda egy sötétkék darabot.
-Megmutatod?- kértem. Pillanatok alatt magára húzta és kilibbent elénk. – Mintha neked készült volna- nyomtam egy puszit a fejére. – Akkor ezeket visszük?
-Igen- bólogatott mindenki.
Az eladónővel megbeszéltük a következő ruhapróba időpontját, amikor már a módosításokkal foglalkozunk, valamint, hogy akkorra elkészül Hanna-Maria és Kriisti ruhája is abban a színben, amilyen a Kaisa ruhája és abban a fazonban, amit ők választottak ki. Mindenképpen sikeres napunk volt és még az sem tudott zavarni, hogy a bankszámlám kicsit megcsappant.

***

(Kaisa szemszög)
Vanília és fahéj illatának a keverékére ébredtem. Lustán nyitogattam a szemeim és az ágyam végénél egy kicsi csomag várt rám. Koromfekete volt a doboz és elegáns, sárga szalag fonta körbe. Mosolyogva húztam magamhoz az ajándékot és törökülésben kezdtem bontogatni. Egy plüssmackó volt benne Lotus-os pólóban, amin a felirat díszelgett: „Világbajnok csemete”.
-Jó reggelt!- nyílt az ajtó. Anya jött egy tálcával és apa követte őt.
-Sziasztok!- csúsztam arrébb.
-Boldog születésnapot, Babám!- ölelt át anyu, mikor a tálca már nem volt a kezemben.
-Boldog születésnapot, Hercegnő!- csatlakozott apa is, majd megkaptam a reggelit.
A fahéjat a palacsinta miatt éreztem. A vaníliát a rajta éppen olvadó fagyi okozta. Továbbá még egy hatalmas bögre tejszínhabos forró csoki is szerepelt a menün. Ez volt az én reggeli finomságom. Élvezettel kezdtem falatozni a szüleim társaságában, mennyei érzés volt, hogy 15 évesen is ennyi kényeztetést kapok.
-Azért nem jöttünk üres kézzel- csúsztatott elém egy dobozt apa.
Emlékszem, nemrégiben anyának panaszkodtam, hogy nincsen semmilyen ékszerem. A dobozt kinyitva azonnal eltátottam a számat. Kaptam egy pár csodaszép szív alakú fülbevalót, egy láncot, amin egy apró szív alakú medál lógott, amin a nevem kristálykövekkel volt kirakva, valamint egy gyűrűt, ami egy ’K’ betűt ábrázolt.
-Köszönöm!- futottak könnyek a szemembe. – De nem kellett volna…
-Megérdemled- vágott közbe apa és homlokon csókolt. – Mindent megérdemelsz.
Csodálatosan indult a reggelünk, élveztem minden percet, amit hármasban – vagyis négyesben – eltöltöttünk. Majd jöhetett a készülődés, hiszen mára lett megszervezve a bulink.

9 megjegyzés:

  1. szia ez csodás kimi igazán figyelmes most is kaisa szülinapja jól indult remélem seb nem rontja el puszy

    VálaszTörlés
  2. Szia..
    Nagyon jó lett. Kimi nagyon aranyos volt mind -Kaisa mind Mila-val szeben:)
    Remélem én is hogy seb nem fogja elrontani a bulit://:S::DDD

    VálaszTörlés
  3. Szia!

    Csatlakozom az előttem szólókhoz, nekem is nagyon tetszett!

    Igazából én már azért is morgolódhatnék, hogy itt harangoztok, hogy majd jön a Visszatérés az életbe folytatása. Arról legalább tudtam, hogy jön, de így megint csak jó sokszor eszembe jut. Ez az új kép pedig... Először fel se tűnt, annyira csak az írásodra vetődtem rá. Most meg furdalja az oldalamat a kíváncsiság... Mikor jön? Mi lesz, kivel, hogy, milyen hosszú, ugye nem lesz vége ennek...? (UGYE NEM LESZ VÉGE????) Szóval akármi is rejtőzik a kép mögött, én várom!

    Miláéknak pedig sok boldogságot, és Sebnek melegen ajánlom, hogy Kaisa szülinapjára magát adja ajándék ként. Szerintem a lán mindenféle felhajtás nélkül is örülne neki!

    Nagyon várom a folytatást, nagyon szeretem a történetet! :)
    Puszi
    Dorcsa

    VálaszTörlés
  4. Szia!

    Beindultak az események.
    Mila kívánós minden téren, mondjuk egy ilyen férj mellet ki nem lenne az?

    Kíváncsi vagyok mi lesz a bulin. Még mindig azt mondom történni fog valami. Lehet Seb és Kaisa nem bírnak magukkal és elcsattan az a bizonyos első csók? Csak óvatosan nehogy apu megtudja, mert akkor baj lesz vagy nem?

    VálaszTörlés
  5. Szia:)
    Imádtam a részt:) Kimi aranyos volt megint:D Azért remélem, hogy Seb és Kaisa között minden rendben lesz és nem történik semmi baj a bulin.
    Várom a kövit.

    VálaszTörlés
  6. Én egyébként nem igazán értem, hogy mi ez a nagy eltiltás a fiataloknál.Oké, a kislány még fiatalka, na de nem annyira!Ebben a korban már javában megy a "barátkozás". Seb pedig éppen jó korban van. Ha jól tudom, Kimi is hamar a lovak közé csapott.

    Szia!
    Érdekes olvasni a a Kimis történeteket, hogy milyen gáláns lovagot faragtok belőle.
    Nem akarom bántani, de már-már nőiesen gondolkodik.Bocsi, ha valakinek a lelkébe gázoltam.Csak ez a véleményem.
    A leírtakból látszik, hogy engem inkább Kaisa és Seb története érdekelne.
    Szia: szofi

    VálaszTörlés
  7. Most látom, hogy szét szakította a hozzászólásomat a gép.Bocsi.

    VálaszTörlés
  8. Szia Monshe :)

    Én is egyike vagyok azoknak, aki sose ír egy komit se.
    Mivel az elmúlt hónapokban én nekem is sokat kellett
    tanulnom, de legalább egy érettségim már meg van :)

    Szóval én nagyon szeretem, ahogy írsz, ki nem? :)
    Elolvastam már mindegyik történeted és csak továbbra
    is csodálkozom, hogy hogy van ennyi ihleted?!
    És annyira, de annyira jó, amit írsz !! Hidd el!
    Soha ne hagyd abba !! Kérlek :)

    Bevallom engem is inkább a Seb és Kaisa közötti
    kapcsolat érdekel a leginkább :)
    De szívesen olvasok Kimiről is :)

    Nagyon várom a folytatást!! :)
    Puszi

    VálaszTörlés
  9. Szia!

    Egy ideje olvaslak téged, de csak most fogalmazódott meg bennem az, hogy írok neked!
    Engem mind a két szál egyaránt érdekel, mindegyik izgalmas.
    Viszont... én csak azt az egy dolgot nem értem, ha annyira "szoros" a kapcsolat Mila, Kimi és Kaisa között, akkor a szülők hogyhogy nem vették észre, hogy lányuk szenved?? Ennyire nem ragadhat el valakit a szerelem... megértem én, hogy boldogok, meg jön a baba, ez eddig rendben is van.
    Azonban.... akkor is észre kellett volna venni a jeleket! Főleg Milának.... most egy kicsit okolom őt, Kaisa lelkében lejátszódó viharról. Ő is a gyermeke, nem csak a pocakban fejlődő.
    Kíváncsian várom a folytatást, bármikor is hozod!
    Pusz: Kata

    VálaszTörlés