2011. július 12., kedd

Száguldó remény - 28. rész

Sziasztok! Itt a folytatás! :) Mit szólnátok ahhoz, ha mondjuk 5 komment összegyűlése után feltenném a következő részt (amit már megírtam...)? Jó olvasást!

-----------------------------------------------------------------------------

Arra ébredtem fel, hogy valaki nem akarja abbahagyni a kopogást és a csengetést. Álmosan ültem fel és próbáltam megérteni, hogy mi is történt velem. Eszembe jutott a tea és az, hogy valószínűleg használt és én elaludtam. Megdörzsöltem a szemem, majd elindultam kifelé, hogy lekoptassam a zaklatómat. Mielőtt ajtót nyitottam, azért megigazítottam a hajam, ami teljesen szétment.

- Ti meg mit kerestek itt?- néztem teljesen elképedve a kis csapatra.

- Neked meg mi bajod van velünk?- vágtatott be mellettem Mia. - Befelé, mindenki!- mutatott a társaságra, majd mindenki úgy tett, ahogy azt a lány mondta.

- Mia, mit csinálsz?- fordultam utána és bevágtam az ajtót.

- Te voltál az, aki nem vette fel a telefont senkinek- mutatott végig a társaságon.

Megálltam velük szemben és végigjárattam a szemem rajtuk. Mia volt az egyetlen lány közöttük. Ott volt vele Seb természetesen, egy adag szerelő, név szerint Chris, Lee, Stu, Ole, Paul, Ed, Bal Sira, valamint a versenymérnök, Rocky. Mindenki engem nézett hatalmas szemekkel. Bementem a telefonomért, ami tele volt nem fogadott hívásokkal.

- Itt egy bögre nyugtató teát, mert nem bírtam aludni- hullottam le a fotelbe, aminek a karfáján Seb ült. Bátorítóan végigsimított a vállamon. - Elegem van már abból, ami velem történik.

- De most jobb?- kérdezte Stu.

- Határozottan- bólintottam rá a dologra. - De ti mit kerestek itt? Nem buliznotok kellene?

- Mit ünnepeljünk?- dőlt előre Chris. - Hogy szakítottatok? Hogy emiatt most te nem leszel velünk egy darabig? Hogy Tommi mostantól kiszámíthatatlan és mindig utánad koslat majd? Szerintem nincs ok ünnepelni.

- Ezért arra az elhatározásra jutottunk, hogy átugrunk és együtt töltjük az estét, ha nem hajítasz ki minket- pillantott rám Rocky-t.

- Hoztunk üdítőt meg rágcsálnivalót- mutatta fel a szatyrokat Lee és édesen mosolygott.

- Kérleeek!- néztek rám a fiúk hatalmas szemekkel.

- Talán rám fér egy nyugodt este veletek- mosolyodtam el halványan.

Nem kellett 2 perc sem, hogy a kis asztal a nappaliban tele legyen poharakkal, üdítőkkel, ropival és ehhez hasonló sós ropogtatni valókkal. Felvetettek olyan témákat, mint a gyerekkor, a gimis évek, a csínyek, amiket egymás ellen követtek el, valamint, amiket terveztek elkövetni. Rocky persze a fejét csóválta hallva a dolgokat.

Örültem neki, hogy mellettem vannak és segítenek kizökkenni egy kicsit abból a rossz helyzetből, amiben voltam. Időközben volt egy vitám Miával Tommiról és arról, hogy a babát mikor és hogyan kellene elmondanom neki. Nem volt elragadtatva attól az ötletemtől, hogy egy darabig nem akarok beszélni a finnel erről.

A vidám nevetéseket a csengő szakította félbe. Meglepve fordultunk mindannyian az ajtó felé. Sebre néztem, aki bólintott a kimondatlan kérdésemre, miszerint az edzője tud-e arról, hogy én itt vannak. Elhatároztam, hogy ha ide mert jönni, úgy hajítom ki, hogy a lába sem éri a földet. De egy újabb megdöbbenésben volt részem.

- Kimi?- tátottam el a számat. - Hogy a fenébe kerülsz te ide?

- Én hoztam ide- jelent meg mellette Britta.

A következő pillanatban a finn a nő felé fordult és olyan csúnyán nézett rá, amitől még én is elszégyelltem volna magam. Utána hátat fordított nekünk és visszament a bejárónk előtt parkoló kocsihoz. Figyelmetlenül néztem őket, este fél 11-kor már kicsit sem voltam éber ahhoz, hogy értsem őket.

- Tudod, hogy nyomoztam Heather után- fordult felém a sajtós újra. - Kiderült, hogy mégsem vetette el a babát- ekkor támaszkodtam meg az ajtóban. - Svájcba repültem, ahol beszéltem Kimivel, felkerestük Heather anyját, az árvaházból pedig kivettük a kislányát. Heather édesanyja azt mondta, hogy hozzuk el a kicsit, mert ők nem tudnak vele mit kezdeni.

- Magatokkal hoztátok?- néztem Brittára.

Nem kellett válaszolnia, mert megjelent Kimi a kezében egy csomaggal. Közelebb jött és akkor láttam, hogy a pólójába kapaszkodik egy másfél év körüli kislány. Álmosan pislogott, látszott rajta, hogy meg van ijedve az idegen helytől. A haja szőke volt és nagy, kék szemekkel nézett engem. Azonnal elérzékenyültem, ahogy megláttam őket.

- Nyugalomra lenne szüksége és valakire, aki óvja őt- simogatta a kicsi hátát.

- Ezért hoztátok ide?- mentem közelebb, ő pedig bólogatott. - Érti az angolt?

- Csak azt érti- nézett ránk Britta. - Próbálkoztunk a némettel és a finnel is, de csak nyűgösen reagált rá. Az angolra viszont felkapta a fejét és válaszolt, mikor kérdeztük őt.

- Ne lepődjetek meg, itt a fél csapat- tereltem őket befelé. - Gyere utánam, a szobámban lefektethetjük őt aludni- fordultam a férfihez.

A csapattagok, akik a nappaliban ücsörögtek és csevegtek, teljesen elnémultak, amikor meglátták az újonnan érkezetteket. Britta azonnal belekezdett a magyarázásba, mi pedig otthagytuk őket. Az ágyamba fektettük a kislányt, aki már pizsamában volt. Felénk nyújtózkodott, ezért leültem mellé és megsimogattam a fejét.

- Maci- nézett rám kérlelően. - Maciiii- mászott bele az ölembe.

- Kinn maradt a kocsiban, hozom- hagyott minket magunkra Kims.

- Mindjárt itt lesz a macid- adtam egy puszit a fejére. - Mi a neved, kicsim?

- Ruth- pislogott rám. - Neked mi a neved?

- Én Maddie vagyok- cirógattam meg az arcát. - Itt alszunk ma együtt, jó?

- Macim is?- mocorgott az ölemben.

- Igen, a macid is- fektettem le az ágyra. Kimi ekkor jött be a kezében egy hófehér plüssel. - Itt is van a maci- nyújtottam felé.

Magához ölelte a kicsi játékot, majd behunyta a szemét. Odabújtam mellé és simogattam a szőke tincseit. Lassan el tudott aludni, aminek mindketten örültünk. Résnyire nyitva hagytam az ajtót, mikor kimentünk a többiekhez. Minden szempár rám szegeződött, tőlem várták, hogy elmondjam, mi is történt.

- Mia, holnap reggel legyen az első dolgotok, hogy idehozzátok őt, jó?- pillantottam barátnőmre, aki azonnal pörölni akart velem.

- Miért nem most azonnal?- vágott vissza.

- Ruth alszik és semmi szükség arra, hogy még jobban felizgassuk- vágtam rá hevesen. - Elég idegennel kellett ma találkoznia, meg kellett ismernie egy új helyet, ki lett szakítva a megszokott környezetéből. Ez egy ilyen kicsi gyereknek fárasztó és sokkoló is.

- Szerintem ideje lenne mennünk- kelt fel Ole. - Már van egy pici lányka a házban, nem kellene őt felkeltenünk.

- Igen, azonnal indulunk is- kelt fel Seb. - Bár, Kimi...

- Aludhat David szobájában- szóltam halkan. - Nem lenne jó, ha bevinnétek a gyárba.

- Vigyázz magadra, hercegnő!- kaptam egy puszit Christől, majd szép lassan mindenkitől és a ház néhány perccel később csendes lett.

- Nem akartam, hogy teljesen tönkremenjen az életed- suttogta mögöttem Kimi.

- Már akkor baj volt, amikor nem tudtuk megbeszélni Tommival a bajainkat- fordultam felé. - És ő volt, aki először megcsalt engem.

- Láttam, hogy boldog vagy vele- simogatta meg az arcom. - Fájt, nagyon, de örültem neki. Nem akartam, hogy miattam szakítsatok.

- Nem a te hibád volt- bújtam hozzá. - Valami már régen elromlott, csak mi nem akartuk észrevenni. És azt pedig soha nem tagadtam, hogy életem legnagyobb hibája volt, mikor évekkel ezelőtt nemet mondtam neked.

- Én örülök, hogy akkor nem adtad be a derekad- cirógatta végig a hátamat, majd egy kicsit eltolt, hogy a szemembe tudjon nézni. - Akkoriban nem érdekelt senki és semmi. Valószínűleg veled töltöttem volna néhány éjszakát és összetörtem volna a szívedet. Az lett volna a hatalmas hiba.

- Nem vagyok beléd szerelmes, sajnálom- hajtottam le a fejem.

- Egy másodpercig sem várom el- mosolyodott el. - Tudom, hogy nincs jogom elvárni, hogy szeress és nem fogom egy pillanatig sem erőltetni a dolgot, ha te nem akarod. Viszont csak annyit szeretnék kérni, hogy add meg nekem az esélyt, hogy megpróbáljalak meghódítani, amikor már úgy érzed, hogy készen állsz egy új kapcsolatra.

- Ahhoz türelmesnek kell lenned- adtam neki egy puszit. - Az a David szobája- mutattam az ajtóra. - Holnap találkozunk!

- Álmodj szépeket!- intett, én pedig bementem a szobába, hogy lefeküdjek aludni Ruth mellé.

5 megjegyzés:

  1. Anyám! Az iszonyat jó! :D Szegény kicsi Ruth, ilyen anyukával:S:S De legalább az apukája szeretni fogja. Kíváncsi vagyok, hogy fog rá reagálni Tommi, meg persze arra, hogy Madi terhes. Azt hiszem nagy veszekedések lesznek még itt... Kimi szerelmes és olyan aranyos:P Remélem jó lesz a kapcsolatuk Madivel, vagy nem is inkább jól megértik majd egymást, ha úgy hozza a sors.
    Nagyon várom a folytatást!
    Puszi Dóri

    VálaszTörlés
  2. Először is, Mia határozott stílusa még mindig tetszik. Ha ő mond valamit az mindig megtörténik. Ilyet én is szeretnék. :D A fiúktól pedig nagyon édes volt szerintem, hogy átmentek Maddie-hez, hogy jobb kedvre derítsék. :)
    Mikor az a rész volt, hogy Kimi csúnyán nézett Brittára először megmosolyogtam Maddie kommentárját, hogy még ő is belepirulna aztán elképzeltem, hogy Kimi rám néz csúnyán és elszégyelltem magam. :D
    Jajj és a pici lány. A leírás alapján pont olyan lehet, mint a múlt héten nálunk vendégeskedő kis rokonom csak persze még kisebb. :)
    Kíváncsian várom Maddie és Tommi találkozását. Téged ismerve nem uncsi és sablonos lesz, hanem valami olyan, hogy megint tátott szájjal fogom bámulni a képernyőt.

    Puszi, Dorka

    VálaszTörlés
  3. azta. ez aztán a 180°-os fordulat. :D Ruth nagyon aranyos. ahogy kérte a maciját...megzabálom. :DD A nagy csapat megtámadta a házat csak azért, hogy Maddienek jókedve legyen, ez az igazi családiasság. Kimire pedig rá se lehet ismerni. Igazi úri ember.
    ..Kíváncsi vagyok, hogy mi lesz Hurtel és persze mi lesz Kimi és Maddie között. Nagyon jó rész lett. Várom a folytatást!
    puszi: kicsikoti. :)

    VálaszTörlés
  4. Húúúú, Szuper! Bár a kislányt sajnálom, talán így könnyebb lesz Tomminak is, hiszen egy adut kivesznek Heather kezéből. Madie pedig reméelm újra a finnel lesz.
    Kimi remek ember, ez tény a történet alapján :)
    Le a kalappal előtte.
    A buli ötletesem volt semmi a srácoktól :D

    Várom a folytatást.

    Puszi: Timcsy

    VálaszTörlés
  5. Szia! Most kezdtem el olvasgatni a törijeidet, és mindegyik nagyon tetszik.
    Remélem Tommi és Medie hamar kibékülnek. Izgatottan várom a folytatást.

    Puszi: Katabanya

    VálaszTörlés