2011. február 20., vasárnap

A múlt kísértése - 11. rész

Sok szeretettel a két "bajkeverőnek": Rékának és Goofnak. Nagyra tartalak titeket, mert el meritek mondani a véleményeteket nekik. :) Köszönöm, hogy vagytok nekem!

----------------------------------------------------------


(Evangeline szemszöge)

Mosolyogva ültem Sebastian mellett. A könyvem előttem hevert, végül lehoztam, hogy aláírja az a nő. Volt egy kis lelkiismeret-furdalásom, mert nem akartam, hogy olyan dolgokat kelljen elmondania, amik fájhatnak neki. Ennyire én sem voltam mérges rá. De a cselekedete, miszerint Alonso nyakába borította a pezsgőt… nagyon tetszett.

- Még szerencse, hogy nem az enyémbe- adott egy puszit Seb.

- Rád nem lehet haragudni- mosolyogtam rá. – Még kiabálni sem tudok veled rendesen, csak ha a futam miatt vagy ideges.

- Én ennek örülök- vigyorgott rám. – Amúgy mit írt az a nő a könyvedbe?

- Nem tudom- ráztam meg a fejem és magam elé húztam a kötetet. – De mindjárt megnézzük!

Kinyitottam a könyvet és az első oldalon megláthattam az írását. Már ettől a hideg futkosott a hátamon… Zoé ugyanígy formálta a betűit. A szöveg pedig hasonló hatással volt rám:
„Sok szeretettel a legjobb barátnőmnek, a leendő sógornőmnek! Bocsáss meg nekem, amiért nem mondtam el a dolgot. És köszönöm a bizalmadat, akár megvolt, akár nem! Zoé”

- Angel, mi ez?- pislogott mellettem a vőlegényem.

- Annyira éreztem- suttogtam magam elé és a szemem könnybe lábadt. Egészen Smedley-ék asztaláig rohantam.

- Evangeline, minden rendben?- kérdezte Felipe. – Olyan sápadt vagy.

- Hol van Zaira?- néztem bele a mérnök szemeibe. – Hol van?

- Felment a kicsikhez- kelt fel Rob is az asztaltól. – Elkísérlek!

Némán mentünk el a lifthez, majd szálltunk be a felvonóba és utaztunk egészen az 5. emeletig. Akkor sem szólt egy szót sem, mikor idegesen elindultam a szoba felé, ahol délután még vitáztam vele. Csak az ajtó előtt közvetlenül kapta el a karom, hogy megállítson.

- Miért nem mondtad meg nekem?- kérdeztem könnyes szemekkel. – Miért hagytad, hogy abban a hitben éljünk, hogy meghaltak?

- Ő akarta így- szólalt meg Smedley. – Nem tudom, miért engem hívott, de csak annyit kért, hogy senki ne tudjon róla. Senkinek nem kívánom, hogy átéljen bármi hasonlót. A rosszabb napjaimon rémálmokban kísért a sérült és teljesen kiszolgáltatott éne. Gyere, beszélj vele te!

Benyitottunk a szobába, ahol csak egy kislámpa égett. A kanapén ott aludt egy lány, gondolom, ő vigyázott a gyerekekre, amíg Zoénak meg kellett jelennie odalenn. Rob elment mellette és benyitott a hálóba, ott pedig a fürdőbe, de barátnőm nem volt sehol. Gondterhelt arccal jött vissza hozzám.

- Nincs itt- ráztam meg a fejem.

- Az a kisebb baj- pillantott a háta mögé aggodalmasan. – Kalle lázas.

- Menj le és keresd meg őt! Én vigyázok a gyerekekre- indultam a háló felé.

*****

(Zaira szemszöge)

Nem tudtam, mit is kellene mondanom Kiminek. Annyira közel volt hozzám, mégis olyan távol éreztem magamtól. A pillantásai, amikben rengeteg volt a fájdalom, szinte égettek. Tudtam, hogy ideje lesz színt vallanom, de nem tudtam, miképp mondhatnám el neki ezt az egész történetet.

- Gyönyörű vagy- súgta a fülembe, mikor mögém lépett a jacht korlátjához.

- Talán annyira mégsem- húztam le a bolerót a vállamról, így látszottak a sebeim.

- Így is szépnek talállak- simított végig a jobb vállamon. – Nem befolyásol holmi heg vagy seb.

- Miért csinálod ezt velem?- fordultam vele szembe.

- Megbabonázol- nézett a szemembe. – A tekinteted beszippant, és úgy érzem, hogy soha többé nem tudok onnan szabadulni. Az illatod teljesen elbódítja a józan eszem és többé nem tudok tisztán gondolkozni. A hangod olyan, mintha csak azért lenne, hogy engem szórakoztasson.

- Ne mondj nekem ilyeneket- hajtottam le a fejem. Éreztem, hogy már túl sok, amit kapok.

- A szívem hevesebben dobog, mert velem vagy- húzta a kezem a mellkasára. – Évek óta nem éreztem magam így. És tiltakozhatok, mondhatok bármit, érzem, hogy képes lennék szeretni téged. Ő pedig megbocsátaná nekem.

- Rád nem lehet sokáig haragudni- bukott ki belőlem hirtelen. – Ahhoz túl közel kerülsz az emberekhez.

- Akkor engedj közelebb, kérlek!- emelte fel az arcom, majd egy rövidke csókot nyomott az ajkaimra.

- Kimi, el kell mondanom…- kezdtem volna, de a telefonom csörgése megszakított. Rob neve villogott rajta. – Mi történt?... Tessék? Mondd, hogy ez valami rossz vicc… Azonnal ott leszek!- csaptam le, meg sem várva a válaszát.

- Mi a baj?- karolta át a derekam, hogy ne tudjak elrohanni.

- A kicsiknek 40 fokos láza van- mondtam remegve az idegességtől. – Vissza kell mennem!

- Veled megyek!- jelentette ki azonnal és az ujjainkat összekulcsolva siettünk a szálloda felé.

A fejemben a kuszábbnál kuszább gondolatok kergették egymást. Nem tudtam mit tenni a dolgok ellen. A gyerekeim egészsége volt a legfontosabb, de minden pillanatban mellette voltak a ki nem mondott titkok, amiket tudnia kellett a mellettem lévő férfinak is. Elmondhattam volna neki, de nem volt rá lehetőségem.

A szállodában szó nélkül rohantunk el a meglepett emberek mellett, akik az előcsarnokban tartózkodtak. Nem érdekelt senki és semmi, csak a kicsik. A felvonóban idegesen mászkáltam, túl lassúnak találtam. Az emeletre kilépve lélekszakadva rohantam a szoba felé, aminek szinte feltéptem az ajtaját és meglepett Sebastian és Lotti mellett elfutva érkeztem meg a kicsikhez.

- Kérem, kisasszony, menjen ki!- mondta egy orvos, mikor benyitottam. Csak Rob volt benn.

- Ő az édesanyja a kicsiknek- mondta a dokinak, majd mellettem kisomfordált.

- Zaira- lépett be Kimi is egy perccel később.

- Uram, kérem…- kezdte az orvos, de a szavába vágtam.

- Maradnia kell, mert ő az ikrek apja- néztem egy pillanatra a szőke finnre, majd visszafordultam a láztól kipirult arcú gyerekek felé.

6 megjegyzés:

  1. Wáááá, azt hiszem kezdem már érteni... :D Nem olvastam eddig egyik f1-es fancidet sem. Csak ezt kezdtem el, mert azt hittem, hogy különálló lesz a többitől, de tévedtem. :D:D Már akartam írni, mit kéne elolvasnom, hogy ismerjem Zaira háttéranyagát.. :D
    Nagyon tetszett ez a rész és a történet is izgalmas, várom már a következő részt :)

    VálaszTörlés
  2. Azta,azta,azta.Huuuhh.Vaoo.Ez nagyon jó lett!

    Ha teljesen őszinte akarok lenni az elmúlt pár rész olvasása közben már gondoltam rá, hogy valami ilyesmi lesz a dologból, de mindig leintettem magam, hogy Dorka ne legyél hülye ezt csak beleképzeled. De nagyon örülök, hogy így alakult.:)) A múltkor úgy is úgy el voltam kenődve mikor Zoé meghalt, de mégse hat meg és ez szuper.

    Kíváncsian várom a folytatást. :))

    puszi, Dorka

    VálaszTörlés
  3. Szia!
    Először is: elérted amit eddig senki. Ébredés után, remegtem az izgalomtól. Nem tudtam elég gyorsan olvasni, hogy bírjak magammal. :D
    Másodszor: A beharangozódon jót nevettem és nagyon jól esett. Ne haragudj de bemásolom: " Sok szeretettel a két "bajkeverőnek": Rékának és Goofnak. Nagyra tartalak titeket, mert el meritek mondani a véleményeteket nekik. :) Köszönöm, hogy vagytok nekem!"
    Hidd el ez nem akkora nagy dolog, a mi szemükben legalábbis nem. Nem tudom mennyire beszélhetek Réka nevébe (de ezt majd Ő megerősíti vagy cáfolja amit kétlek) Mi köszönjük, hogy vagy nekünk, és főleg ezt a beharagozót!! :D Egész este azon rágtuk magunkat, hogy nehogy Zsaninak és főleg neked, mivel ÍRÓ vagy nehogy bajotok legyen a mi szókimondásunkból. Ezek szerint annyira téged nem érdekel. Vagy kis bátor vagy :D

    Na akkor most a fejezetről: MIÓTA VÁRTAM MÁR EZT! És bocsi, de IGAZAM VOOOOOLTTT!!! Vááh ez megrészegítő érzés XD És még Réka sem vette észre *nagyon-nagyon büszke fejet vág* Egy fejezet után! :D
    Abba hagytam:p

    Szóval ténylegesen a fejezetről: Csajos szín vallott Angelnek, majd Kiminek is akart, végül sokkolta szegényt a kicsiknél. Több variációt is eltudnék képzelni innentől. De a legvalószínűbbnek azt tartom, hogy Kimi repesni fog az örömtől, bár morcos lesz hogy átvágták. Édes volt a vonzalmával. Érezte a teste és a lelke, hogy Zoé az :)

    Iszonyú jól megÍRTAD!!!
    Annyira éreztem Csajos zavarodottságát, hogy most mi legyen, éreztem a félelmét a kicsit miatt. Megborzongatott Kimi szavai, mintha ott lettem volna és nekem mondja. Huh Móni nem csak Réka Hard hanem te is :D

    Ne haragudj de még nem teljesen tértem észhez. Egyszerűen váóó!
    Ez eddig a kedvenc fejezetem tőled ebből a két történetből, talán egész eddigi történeteidből. ( Belegondolva neeeeem. Van még pár amit imádok)

    Bevallom hallottam hírét, hogy gondolkodtál a szünetelésen. Mióta ezt hallottam, jobbnál jobb részeket ÍRSZ. Szóval így téged olvasva nem teljesen értem, de talán pont ez mutatja azt mennyire kezdesz profi lenni. Már tényleg nagyon várom azt, hogy a kezembe foghassam a könyvedet.
    Én teljesen úgy érzem, hogy erre maximálisan "megértél".
    És bármit is hoz az élet, bármilyen nehézséget jusson eszedbe, hogy :
    "Felhők mögött mindig ott a Nap."
    Mi mindig itt leszünk neked pár biztató szóval.

    Tegnap Réka írta, hogy szerinte mi ketten hihetetlenek vagyunk. Szerintem TE vagy hihetetlen! Elő léptél a kedvenc ÍRÓmmá!! :D És félre értés ne essék, nem azért mert nekünk ajánlasz néha, vagy mert megérkezett a várva várt fejezetem. Azért mert olyan várakozás volt bennem már hetek óta, hogy nem bírtam normális komit se írni. Egyszerűen izgultam, aggódtam. És nem csak én! ( bár néha elgondolkodom, hogy Rékával valami gond van a fejünkbe.. XD )

    Így tovább Móni!! Sok-sok ilyet szeretnék még olvasni:)

    Jól indult a napom, hála neked! :)
    Én köszönöm külön, hogy vagy nekem, nekünk!

    Hatalmas szeretettel és gyermeki lelkesedéssel:
    Goof

    VálaszTörlés
  4. Iiiistenem...:S hát a beharangozódon egyrészt nagyon nevettem,másrészt majdnem elbőgtem magam...:D öhm,asszem ezzel vesztesz olvasót,hogy kiállsz mellettünk...:S nem akarom,h miattunk(miattam) veszíts olvasót...:(
    De annyira köszönöm!!hihetetlenül jól esett:)

    Ugye tudod,mit jelent az,hogy Gooffy írónak titulált???:) nagyon kényes erre(bocs Goof,de tényleg nagyon az vagy erre xDszeretlek:D) Emlékszel még,ugye,hogy egy időben CSAK ÉS KIZÁRÓLAG miattad voltam ott F1Fices oldalon?:) bár akkoriban persze Réka még nem komizott...mocskos ronda Réka.:D
    Azt hiszem,Virág már mindent elmondotta,mit én el tudtam volna....most az egyszer ő fog lehagyni engem komi hosszban...xD

    Gooff,nagyon szíívesen fényeznélek most,mert TE IS hihetetlen vagy...de ez most Móni helye,bocsii:):) és igen...én biztos vagyok abban,h baj van a fejünkben...nekem legalábbis tuti xD

    Khm a részről:D:D Olyan mocskos önző ronda gondolat volt az első reakcióm...egy nagyon rám jellemző dolog,azt hiszem xD Most már hanyagolva lesz Rob,mert megjelent Kimi,és kiderült minden,igaz?:( xD(mondtam,h jellemző xD)Félre ne érts,IMÁÁDTAM,hogy végre kiderült minden...és a legjobb az egészben:én ugye már sejtettem,hogy mi a szitu,mert Goof közölte velem(mert Réka Robtól nem is látta a ficet xD bár ha nincs Rob,szerintem akkor se jövök rá:D),de egészen a legeslegvégéig el tudtál bizonytalanítani,olyan jól keverted a dolgokat,hogy az valami félelmetes:):) Igaza van Goofnak:Zsani nevében is mondhatom,hogy te is HARD lettél...ugye Zsani?:P Ez a Szécsi családban örökletes:D:D

    folyt köv,mert egyben nem tudja elküldeni a komit...mégiscsak hoszabb lett,mint Gooffé xD

    VálaszTörlés
  5. Ja és te is bátor vagy!:) mert kiraktad ezt a bevezetőt:) és minden stimmelt,amit Goof mondott:) tlejesen a mi nevünkben beszélt:) és nagyon remélem,hogy tényleg nem fogsz olvasót veszteni emiatt,mert akkor nagyon haragudnék magamra...bár Noncsit ennél intelligensebbnek gondolom,nem fog téged ezért pellengérre állítani...de ha bárki megteszi,akkor virtuálisan fogom kiütni a fogát.

    Jaa még azt akartam írni,hogy NAGYON kíváncsi vagyok Kimi reakciójára:D (már megint hol hagytad abba,ugye... xD) Most ugye aggódnak a törpék miatt,és egy kis vitakezdésnél szerintem nem lesz több,de remélem a végén Kimi nagyon dühös lesz xD(na megjött a konfliktusos része a lelkemnek xD).Zairára nem biztos,h nagyon,de Robra...ott öldöklés lesz xD ha nagy szerencsém van,akkor bunyó is...kérlek,ha lesz harc,akkor Kimi először rángassa meg úgy Robot az ingénél fogva,hogy leszakdjon róla,jó?:D:D

    Nem is kéne ilyeneket írnom.:) bárhogy is folytatod,tuti,hogy imádni fogom:)Azt,ahogy te írsz,egyszrűen nem lehet nem szeretni.:)

    öhm,azt hiszem,befogom:D és várom azt is,hogy pontosan mi történt Zairával,kinek neve egészen más,ugye:D
    De bármeddig tudok ám várni! Pihenj,amennyit csak jól esik,szünetelj,írogass csak úgy magadnak,amit szeretnél...:) nem kell mindig velünk törődnöd,az igazi olvasóid megvárnak:) annyira jó és önzetlen ember vagy,Móni:)

    haaatalmas Kimi Raikkönen-ölelést küldök nekek,és mellé ötveneszer "köszönöm"-öt!:)

    ZsaniRékája:):)(L)

    VálaszTörlés
  6. Nem kezdem azzal, hogy tudtaaam :P unfair lenne és amúgy is rávezetéssel lett meg :D
    Az Evangeline szemszög naaagyon tetszett, és a könyves megoldás is. Nem tudtam 100%-osan elképzelni, hogy is fogja elmondani neki, de ez mindennél perfectebb volt :)
    És hát itt van Kimi... nagyon fúrja az oldalam a kíváncsiság, mit is reagál... Van erre is több opcióm, várom :)

    Zsani :D

    VálaszTörlés