Kísért a múlt - 57. rész

Rest In Peace, Matti Räikkönen!

--------------------------------------------------------------


(Heike szemszöge)

Minden egyes pillanatot utáltam, amit otthon kellett töltenem. Az a nő itt volt a házunkban, a fiammal és a másik fiam is oda volt érte. És amilyen senkiházi, képes arra, hogy Sebastian mellett aludjon. Ennek utána kell járnom.

Mialatt az emelet felé lépkedtem, éreztem a hátamon Norbert komoly és dorgáló pillantását. Mégis úgy éreztem, hogy nekem tudnom kell, mennyire tart tiszteletben minket az a nő. Mert nem fogok figyelemmel lenni Sebastianra, ha megsértett minket, szó nélkül kihajítom a házamból.

Odamentem a nagyobb fiam szobájának ajtajához és halkan, hogy még véletlenül se ébresszem fel, lenyomtam a kilincset és benyitottam. Seb az ágy közepén volt kiterülve a hasán, a takaró félig lecsúszott róla, de egyedül aludt. Azért nem voltam teljesen biztos a dolgomban.

Visszacsuktam az ajtót, majd a következőhöz léptem. Hasonlóan halkan nyitottam ki az ajtót. Belépve láthattam, hogy Zoé mellett ott fekszik az a nőcske, akit látni sem akartam. Mérgesen csuktam be az ajtót, majd odaléptem Fabian szobája elé és bekopogtattam az ajtón, hogy vegye észre, ideje felkelnie.

- Heike, ez nem volt szép tőled- jegyezte meg Norbert, mikor beértem a konyhába.

- Muszáj volt tudnom a dolgot- jelentettem ki komolyan. – Nem tetszik nekem ez a nő.

- Meg kellene ismerned. Tetszene neked a lány, kedvelnéd- ölelte át a vállam.

- Felejtsd el, Norbert! Addig én nem teszek semmit, amíg nem tisztázza a fiamat- húztam fel az orrom.

Nekifogtam a reggeli elkészítésének, de csak 5 személyre. A lányok nem voltak itthon, így rájuk most nem kellett főznöm. Tojásrántottát készítettem némi paprikával és sonkával, hogy Sebastian is ehessen valami hazait. Nem szerettem, mikor azokat a semmi ételeket eszi.

- Jó reggelt!- jelent meg a két lány a konyhaajtóban.

- Szervusz, Zoé!- köszöntem a lánynak. – Kérsz kávét vagy teát?

- Keresztanyu, kérlek…

- Hagyd csak!- szólt közbe a másik nőcske. – Nincs semmi baj, majd megoldjuk.

- Nem, mert ez így nem mehet tovább!- emelte meg a hangját a lány. – Heike, ezt nem folytathatod!

- Nem értem, hogy miről beszélsz, kicsim!- nyújtottam felé a csészét a kávéjával.

- Nem nézhetsz egy embert levegőnek- folytatta Zoé. – Főleg nem azt az embert, akit a fiad teljes szívéből szeret.

- Hazugság!- kiáltottam fel. Ekkor szakadt el a cérna nálam. – Az én fiam nem ilyen. AZ ő ízlése nem ennyire semleges.

- Heike, meg fogod bánni, amiket mondasz!- lépett be a konyhába Norbert.

- Nem fogom megbánni- folytattam ugyanazzal a hangerővel. – Az én fiam soha nem fog elvenni egy olyan nőt feleségül, aki ennyire erkölcstelen, ennyire romlott, ennyire undorító egy r*b*nc.

- Anya, elég volt!- kiabált közbe Sebastian. – Nem hagyom, hogy ilyen hangnemben és ilyen szavakkal szólj hozzá ahhoz a nőhöz, aki az életet jelenti nekem. Zoé, Angel és én még ma elmegyünk. És szokj hozzá, hogy Fabian Amerikától kezdve velünk lesz egészen addig, amíg el nem kezdődik neki az iskola.

- Sebastian, nem…

- Így lesz anya. És ezt csak magadnak köszönheted!- jelentette ki, majd az a nőt átölelve hagyott magamra a konyhában.