2010. október 1., péntek

Kísért a múlt - 31. rész

Barátnőm ájultan feküdt unokaöcsém karjaiban. Egyből odarohantunk hozzá, próbáltuk ébresztgetni, de nem sikerült. A két fiú bevitte őt a szobájába és ott próbáltuk felkelteni, de hiába igyekeztünk nem történt semmi. Én untam meg a leghamarabb, így magára hagytam őket és lementem a portára.

- Elnézést!- szóltam a portán ácsorgó lánynak, de rám sem nézett. – Elnézést!

- Kisasszony, kérem!- szólalt meg mellettem egy férfi. Még mindig semmi.

- Az orvost keresném!- próbálkoztam máshogy, erre már egy kicsit mozdult a feje, de még mindig semmi.

- Megmondaná, hogy Kimi Räikkönen a szobájában van-e?- kérdezte mellettem a férfi.

A név említésére végre felé fordítottam a fejem. Kb. ugyanolyan magas volt, mint Kimster, kopasz volt és a Ferrari egyenruháját viselte. Azonnal rájöttem, hogy a mellettem álló egyed nem más, mint Mark Arnall. Úgy vettem észre, hogy ő is tudja, hogy ki vagyok, mivel kissé komolyan és talán részben sértetten nézett engem.

- Fenn van a 6. emeleten Sebastian szobájába- adtam meg a férfinek a választ.

- Megmondanád, hogy honnan…- kezdte, de nem hagytam neki, hogy befejezze.

- Megmondaná, hogy merre találom meg az orvost?- kezdtem el kiabálni a lánnyal.

Többen is felénk fordultak a hall felől. De ekkorra már teljesen kijöttem a béketűrésemből, mivel a barátnőm (aki jelenleg az egyetlen volt) a szobájában fekszik ájultan, köszönhetően a férjének, akit ki nem állhatunk. Szerencsére a kis kitörésem meghozta a csaj eszét.

- Nem kell ennyire visítani- topogott oda elénk, ahol Mark már kicsit hátrébb lépett.

- Akkor kapja össze magát, mert kezdek eljutni arra a pontra, hogy a főnökével fogok beszélgetni- morogtam neki idegesen.

- Hátul a medencénél balra van az iroda- mondta a lány végre.

Szinte futólépésben mentem a szálloda hátsó részére, ahol a wellness részleg volt található. Mikor már lefékeztem az ajtó előtt, akkor vettem észre, hogy velem van még mindig az edző. A dokinak alig bírtam elmagyarázni a levegőhiányommal, hogy mi is a probléma. Végül együtt mentünk fel a szobába.

- Hol van a kisasszony?- kérdezte az orvos.

- Benn, a hálóban- vezette be őt Sebi.

Hárman maradtunk a szobában. Idegesen ültem le a kanapéra, de alig egy pillanatig tudtam nyugodtan ülni, mivel aggasztott a lány hirtelen ájulása. Percekig mászkáltam fel-alá a szobában, mialatt a két fiú valamiről komolyan beszélgetett. A nevemet kihallva sejtettem, hogy én vagyok a téma. Végül odamentem hozzájuk.

- Nyugtass meg, könyörgöm!- néztem a kék szemekbe félve.

- Gyere, Princessa!- nyújtotta ki felém a kezeit.

Bebújtam a kinyújtott karok védelmébe, ami iszonyatosan jól esett, már másodjára rövid időn belül. Az, hogy éreztem az illatát, megnyugtatott. Azokban a pillanatokban bárki el tudott volna hitetni velem bármit. Nem érdekelt senki és semmi, pedig lehet, hogy kellett volna.

- Minden rendben lesz, ne aggódj!- cirógatta meg a hátam Kims. Ekkor lépett ki a doki és Seb.

- Ha betartják a dolgokat, minden rendben lesz- mondta az orvos, majd távozott.

- Mit mondott?- kérdeztem Sebit, mialatt Kimi kezét szorongattam.

- Idegileg van kimerülve. Szüksége lenne egy kis nyugalomra- felelte a srác.

- Mi lenne, ha arra kérnénk, hogy hagyjon fel egy kicsit a munkájával?- vetettem fel az ötletet.

- Nemet mondana. Csak annyit tehetünk, hogy beszélünk Mario-val, hogy egy kicsit csökkentse a munkáját- felelte Seb.

- Akkor beszélek vele, te meg vigyázz rá- hagytam őket magukra.

1 megjegyzés:

  1. Hahóóó :)
    Jó, hogy Evanak nincsen komoly baja, bár nem lesz könnyű rávenni, hogy kevesebbet dolgozzon. Azért remélem, hogy Sebinek sikerül.
    Kimi&Zoé jól megvannak, de meg lennék lepve, ha ez jelenleg így maradna. Később esetleg. Vagyis remélem akkor igen. De most lassan fel kell bukkannia Laurent -nek, aki a mostani közös ˝köteléküket˝ megbonthatja majd. Legalább is így gondolom...
    Jó pihenést Nektek a hétvégére!!
    Millió puszi Pestről,
    Réka

    VálaszTörlés