Sziasztok! Újabb Száguldó reményes csoki nektek, az alapján, amit Dorka írt. :) Valószínűleg nem erre gondoltál, de ez volt az első, ami eszembe jutott. Jó olvasást!
----------------------------------------------------------------
Segítő angyal - Sebastian születésnapi bulija, Mia szemszöge
Megigazítottam a ruhámat. Élveztem azt, hogy ennyire jó a kedve mindenkinek, aki Sebastian születésnapjára jött. És az sem volt utolsó dolog, hogy egy csinos ruha volt rajtam. Újra megigazítottam az alját, hogy tökéletesen álljon.
Seb az egyik sarokban beszélgetett néhány szerelőjével. Amikor rám pillantott, azonnal mosolyogni kezdett és én sem tudtam megállni, hogy ne szaladjon fülig a szám széle. Bólintottam neki, majd elindultam, hogy keressek magamnak társaságot. Ahogy átvágtam a táncolókon, láttam, hogy Maddie még mindig Kimi nyakában lóg és valószínűleg el sem fog mozdulni onnan. A kanapén viszont megláttam a mi kedvenc edzőnket, aki egy újabb pohár alkohol elfogyasztásán ügyködött.
-Elég lesz annyi- ültem le mellé és kivettem a kezéből a poharat. Beleszagoltam és megcsapta az orromat a whisky semmivel sem összekeverhető szaga.
-Miért?- fókuszált rám.
-Tudom, hogy megőrülsz attól, hogy Kimi és Maddie egymásra talált, de nem az a megoldás, hogy kiütöd magad- simogattam végig a hátát. - És tudom, hogy Seb sem örülne, ha pont az ő születésnapján kerülnél padlóra.
-Már padlón vagyok- sóhajtott fel. - És eleget ittam ahhoz, hogy bármit megtegyek.
-Akkor kezdjük máshol- pattantam fel és felé nyújtottam a kezem.
Szerencsére hallgatott rám, így rá tudtam venni, hogy egy hideg zuhannyal tisztítsa ki egy kicsit a fejét. Végig ott álltam a fürdőben és megvártam, hogy újra felöltözzön. Utána elnavigáltam a konyhába, és feltettem egy kis kávét, hogy még azzal is tisztítsak a fején. Ott álltam mellette, hogy ne szökhessen meg előlem.
-Ti meg mit csináltok itt?- lépett be hozzánk Lucy.
-Kicsit kijózanítottam a barátunkat- tettem Tommi vállára a kezem. - De ha gondolod, átveheted őt.
-Szívesen gondját viselem- jött közelebb és átölelte az edzőt. - Persze, csak akkor, ha nem bánja.
-Ha komolyan gondolod, hogy bírsz velem- nézett a szőke a lányra, én pedig csendben és lassan magukra hagytam őket.
-Mit csináltál?- kapta el a derekamat egy erős kar.
-A szívbajt hozod rám, Seb- nevettem, mikor megnyugodtam, hogy ő van velem. - Csak kicsit kijózanítottam Tommi-t, hogy ne annyira boruljon ki ezen- fordítottam a Maddie-Kimi páros felé.
-Okos vagy, édes!- nyomott egy csókot a nyakamra. - De valamit hiányolok.
-Micsodát?- öleltem át a nyakát.
-Azt, hogy velem tölts végre egy kis időt- cirógatta a derekamat. - Elvégre ez az én napom, nem?
-Tiéd vagyok- adtam át magam neki teljesen.
Elkapta a karom és berángatott a táncolók közé. A srácok folyton el akartak rabolni a karjaiból, de nem engedtem nekik. Végig a saját hercegem mellett maradtam. Amikor csak tehettem, teljesen hozzásimultam, hogy tudja, csak őt akarom. Közben láttuk, hogy Tommi és Lucy is csatlakoztak hozzánk. Megnyugodtam, hogy nem fog a két finn egymásnak esni. Így az éjszaka hátralévő részét a bajnokommal tölthettem.
De drága vagy,pont erre gondoltam!:) Olvasol a gondolataimban. ;)
VálaszTörlésMindig is Mia volt az egyik kedvenc szereplőm ebben a történetben, valahogy vele tudtam legjobban azonosulni mindig.
Emlékszem még mennyire sajnáltam Tommiék szakítását és mennyire örültem,hogy pont Lucynál talált vigaszra. Ezek a mozzanatok még mindig ugyanolyan reakciót váltanak ki belőlem. :)
Köszönöm szép ezt a részt!:)
Puszi,Dorka
Nem tudom ki emlékszik arra, amit a zenebohóc mond: Tovább is van mondjam még.....
VálaszTörlésMost én mondom: Tovább is van mondjad méééééég!
Puszi :szofi