Sziasztok! Még mindig várom az ötleteket, hogy mit is olvasnátok ilyen kis szösszenetben. :))
--------------------------------------------------------------------
Az őrangyal - Chloe görbe estéje a szakítás után, Kimi szemszöge
Arra számítottunk, hogy majd egy megviselt Chloe fog nekünk ajtót nyitni. Nem értettem vele egyet, hogy nem beszél Sebastiannal, csak kihajította őt, és ezt meg is akartam neki mondani. Azonban borult a terv, mert az ajtót egy fiatal, szőke lány nyitotta ki.
-Kimi?- kérdezte meglepetten. - Ti meg mit kerestek itt?
-Mondjuk... Chloe-t- válaszoltam neki. - Hol van most?
-Elment bulizni- sóhajtott fel. - Én mondtam neki, de szerintem nem volt a legjobb ötlet. Azt hiszem, hogy félreértette, amit mondani akartam. Én arra gondoltam, hogy bulizzon a barátaival, valakinek a lakásában, ahol nem lehet baja- hadarta.
-A gyerekek pedig rád maradtak?- érdeklődött Henna. - Te vagy a bébiszitterük?
-Nem- mosolyodott el a lány. - Crystal vagyok, Horner lánya- nyújtotta a kezét felénk.
-Üdv!- köszöntem és megráztam a jobbját.
-Szia!- ölelte meg őt a feleségem. - Kimi!- fordult felém. - Mi lenne...?
-Akkor te is arra gondolsz, hogy hozzam haza- nyugtáztam a megkezdett mondatot.
-Vigyázz rá!- kérte a két lány együtt.
-Ez természetes- bólintottam. Crystal azonnal elindult befelé, Hennát és tartóztattam fel egy kicsit. - Sietek, kicsim!- húztam magamhoz és egy csókot nyomtam a szájára. - Szeretlek!
-Én is szeretlek- bújt hozzám, majd elengedett, én pedig beültem a kocsiba és visszahajtottam a kisvárosi kocsmába, amit mindig emlegetett Seb. Leparkoltam szinte az ajtóban, majd a fejembe húztam a sapkámat és bementem. Odabenn szinte vágni lehetett a füstöt. Szétnéztem, hogy lássam, merre kellene keresnem a mi elveszett báránykánkat. Szerencsére nem sok nő volt jelen, így befelé indulva kutakodtam tovább. Végül nem messze a pulttól láttam meg, hogy egy számomra ismeretlen férfi nyakában csimpaszkodik és a szájában matat a nyelvével. Megráztam a fejem rosszallóan, majd odamentem és megkocogtattam a férfi vállát. Szétváltak és felém fordult.
-Kell valami?- próbált meg rám fókuszálni, de nem nagyon ment neki.
-Csak elviszem a kisasszonyt haza- nyúltam Chloe felé, aki nem tűnt túl engedelmesnek. - Gyere, megyünk!
-Nem!- felelte mérgese és vissza akart mászni a számomra ismeretlen szájába. - Ryan azt mondta, hogy velem marad. Nem megyek sehová.
-Dehogynem- suttogtam magam elé, majd a Ryan-nek nevezett ürgére néztem. - Ha most elengeded, Sebastian nem tud meg ebből semmit. Ha nem, akkor még most felhívom és búcsút mondhatsz a munkádnak.
Nem kellett kétszer mondanom neki, azonnal megértette. Segített nekem, hogy Chloe végre elengedje őt. Az egyik kezemet a kecses női derékra simítottam rá, hogy biztos támaszt nyújtsak neki. Amint rájött, hogy egy férfi karjaiban van újra, belekapaszkodott a nyakamba és hajolt közelebb, hogy megcsókoljon.
-Te aztán rendesen eláztál- sóhajtottam fel és oldalra fordítottam a fejem, így az ajkai a nyakamon landoltak.
-Naaa!- nyafogott azonnal. - Miért nem kapok csókot?- kérte számon rajtam a dolgot.
-Mert feleségem van- vágtam rá. - És mert Sebastian kedvese vagy.
-Vettelé?- kérdezte és a szemei azonnal szikrákat szórtak. - Nem vagyok senkije. Nem kell nekem semmi attól az embertől.
-Menjünk- indítottam el kifelé.
Nagyon nehezen jutottunk el a kocsimig, mert mindig talált valakit, akivel vissza tudott volna menni bulizni. Ügyeskednem kellett, hogy bepakolhassam a kocsiba és elinduljunk vissza, hozzájuk. Nem mertem gyorsan hajtani, mert féltem, hogy kijön belőle a megivott alkoholmennyiség. A ház előtt már én szedtem ki az autóból, mert félig már álomországban járt. A fejét a vállamra hajtotta, és tovább szuszogott. Előre sajnáltam, mert amilyen napja lesz, azt nem kívánom senkinek.
Az első sorokat olvasva annyira, de annyira egyet tudtam érteni Kimivel és úgy örültem, hogy valaki ugyanúgy látja a dolgot, mint én. :)) Aztán pedig azt láthattuk, hogy Kiminek az évek során szépen lassan benőtt a feje lágya és felelősségteljes, komoly férfi lett belőle.
VálaszTörlésNaaagyon jó volt! Nagyon élveztem az olvasást!:)
Puszi, Dorka
Tetszett, jó látni a kívülállók véleményét. Mármint aki nincs teljesen hozzájuk nőve, akinek a szakítás nincs benne a mindennapjaiban. Tényleg más ez a Kimi, mint akit eddigi írásaidból megismerhettünk, ahogy Dorka fogalmazott benőtt a feje lágya:) Viszont nekem a régi Kimi is tetszett, úgyhogy, ha van kedved én örülnék, ha az ő szemszögéből is írnál majd valamit!
VálaszTörlésCsak most jutott eszembe, de tudod mit olvasnék nagyon szívesen? Eliza szemszögét! Igazán nagyon izgatja a fantáziámat, hogy a kicsi lány vajon hogyan látja a körülötte zajló dolgokat. :))
VálaszTörlésSzia drága egyetlen, és utánozhatatlan Mónim!
VálaszTörlésEzek az adventi kis szösszenetek teljesen elvarázsolnak! *.*
Tommi most pedig Kimi szemszöge. Tomminál az jutott eszembe, hogy meglátni, és megszeretni! Kimi pedig látszik mennyire szereti Hennát, hiszen még el is köszönt tőle, de nem hagyta ki,hogy szereti Őt...
Arra lennél kíváncsi, hogy mit olvasnék szívesen?
hát mondjuk Sebastian szemszögéből a találkozást Cloéval és a szkítást, amikor Tommi mondta meg neki...
Ez a kettő lenne, ami érdekelne, de bármit elolvasok tőled, hiszen imádom az írásaidat!
pusz: szabus