(Kimi)
Nem tudtam, hogy mire kellene felkészülnünk. A lányok kiszámíthatatlanok. Még azt is el tudom képzelni, hogy tudják, hogy mi is megyünk utánuk. És ezt ki kell szednem az én kedves asszisztensemből, aki 2 hete nem tett ellenem semmit, ami gyanús.
- Mi ez a nagy pakolászás?- dőltem neki lazán az ajtófélfának.
- Megyek Londonba- mondta, majd elmosolyodott.
- Ennyire örülsz a dolognak?- puhatolóztam.
- Nem láttam a lányokat december közepe óta. Azt sem tudom, hogy mikor voltunk ennyire sokáig távol egymástól, mióta ismerjük a másikat. Már hiányoznak. És most lesz Tisha 25. születésnapja. Nagy buli- magyarázta és közben a mosolya vigyorrá húzódott.
- Nagyon bepörögtél…- jegyeztem meg kuncogva.
- Régen voltam már salsázni. Most pedig direkt egy ilyen klubot kerestünk. Már alig várom! És Tish-nek is oda akarom adni az ajándékát. Imádni fogja- tett el egy-két ruhát a bőröndjébe.
- Elmondod, mit kap?- léptem beljebb.
- Megvettem neki azt a ruhát, amit kinézett Milánóban. Egyedi darab, egy vagyont ér. De érte mindent- mutatott egy táskára, ami mérnöki pontossággal volt belehelyezve a bőröndbe. – És te mit csinálsz a hétvégén?
- Én?- kérdeztem vissza kissé megijedve.
- Gondolom, kihasználod minden pillanatát annak, hogy nem kell kényszerűségből velem egy levegőt szívnod- morfondírozott.
- Szerintem a srácokkal csapunk egy kan bulit…- tervezgettem.
- Azért, ha lehet, álljon a szoba, mikor hazaérek, jó?- mosolygott rám, majd behúzta a bőrönd cipzárját.
- Majd elintézem, hogy ne itt legyen- ígértem meg neki.
- Okés- lépett mellém. – Akkor én most távozom, mert Gemma tuti, hogy csak rám vár és már megyünk is.
- Tudom, hogy nem vagyunk annyira jóban, de azért legyetek óvatosak- hajoltam oda hozzá és adtam neki egy puszit.
- Azok leszünk. Kellemes időtöltést! Szia!- intett még az ajtóból, majd távozott.
***
(Bonnie)
Nem tévedtem, a recepciónál már várt barátnőm. Bepakoltunk a kapott „szolgálati” Mercedes csomagtartójába, majd elindultam London felé. Minden szabályt betartva az út másfél óra… akkor legyen csak 1 és nem siettem nagyon.
- Mennyit tud Kimi?- kérdezte a lány, mikor kiértünk a gyár kapuin.
- Úgy csinált, mint aki a hétvégére egy nyugodt sörözgetést tervez a szerelőivel, közben meg engem faggatott. „Véletlenül” megosztottam vele, hogy salsázni megyünk. És Seb?- kérdezte vissza.
- Valami hasonló. Olyasmit magyarázott, hogy átugranak Bedfordba Tommie-val, meg hogy tervezgetik már egy ideje. Közben meg alig tudta elrejteni a táskáját- kuncogott Gem.
- Jó tudni, hogy nem véletlenül vettük a ruhákat. Ki fognak tőle készülni- vigyorogtam.
- Az tuti! De taposs a gázba, ideje odaérni- nevetett barátnőm, így a tanácsát megfogadva vezettem tovább.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése