2010. március 20., szombat

Back again... - 13. rész

Együtt nevettünk Bonnie-val azon, amit Hayley mesélt. Ahogy magunk elé képzeltük Jaime-t, ahogy menekül és egy tucatnyi csaj kergeti… vicces volt.

- Velem ugye ez nem fog megtörténni?- nézett rám, mikor már kicsit lenyugodtunk.

- Nem terveztem- mosolygott még mindig. – De ha gondolod…

- Eszedbe se jusson!- borzadtam el, de ő megint kinevetett.

Mikor már sikeresen lenyugodott, sóhajtva nézett a szekrénye felé. A pakolásnak annyi, ebben én is biztos voltam. És mivel nő volt, ez biztos, hogy problémát jelentett neki. Hirtelen kelt fel az ágyról, amivel sikeresen meglepett. A bőröndjéhez lépett és kivett némi ruhát. Utána felém fordult.

- Megtennéd, hogy magamra hagysz?- kérdezte és kissé zavarban volt.

- Már láttalak kevesebb ruhában is- néztem rá mosolyogva.

- Kérlek! Szeretnék elmenni futni- mondta és az arcán pici piros pír jelent meg.

- Veled mehetek?- kaptam az ötleten. Akkor legalább Mark nem zaklat 2 napig.

- Miért is?- tette le a ruhákat.

- Mert Mark 3 napja próbál rávenni. És én is tudom, hogy mennem kellene- fintorogtam.

- 10 perc a nappaliban- tolt ki az ajtón.

Kb. 2 percembe tellett, hogy felvegyem a Red Bullos melegítőmet, amiben nem fogok fázni és ami kényelmes futni is. Azért a zsebébe beletettem az Ipodom, számítva arra, hogy nem fogunk beszélni. És nem is tévedtem nagyot, mert amikor megjelent, a kezében volt a saját kis készüléke.

- Mehetünk?- kérdeztem és kinyitottam neki az ajtót.

A portán mindketten leadtuk a kulcsunkat, majd éppen léptünk volna ki az ajtón, mikor megjelent Christian Gemma és Mark kíséretében. Mindhárman meglepve bámultak ránk. Főleg a lány. Láttam a szemében a kérdéseket, a meglepettséget, az izgalmat és az idegességet.

- Hová-hová?- kérdezte Mark.

- Futni. Nem árt egy kis testmozgás- válaszolt Bonnie.

- És nem felejtettetek el valamit?- mért végig minket Christian.

- Ne aggódj, ott lesz 7-kor a vacsorán- mondta higgadtan a lány.

Miféle vacsora? Nem is mondta, pedig megtehette volna. De ezen nem volt időm filozofálni, mert a lány kiment. Gyorsan követtem és felvettem a tempóját. Némán, zenét hallgatva futottunk együtt. Nem akartam zavarni őt, ezért kicsit lemaradtam tőle. Talán ezért nem vettem észre, hogy követni kezdett minket egy fekete kocsi…

1 megjegyzés:

  1. Szijjja :)
    Szent ég... Kettőt pislogok és máris le vagyok maradva jó pár résszel :)
    Nagyon jók lettek. A lányok próbálkoznak a bosszúval, de kíváncsi vagyok, hogy végig tudják-e vinni a tervüket. Mert ugyan bosszút esküdnek, szeretik a fiúkat.
    Várom a folytot és örülök, hogy írod :)
    Puszi, Réka

    VálaszTörlés