2011. március 6., vasárnap

A múlt kísértése - 20. rész

Fogalmam sem volt, hogy miért blokkoltam le és mit kellene tennem. Már fel voltam készülve az ütésre, mikor hirtelen éreztem a derekamon a húzást és dőlni kezdtem. Alig néhány centivel felettem suhant el a testem felett. Gyorsan a földön találtam magam, miközben valaki még mindig a derekamat ölelte szorosan.

- Zaira, jól vagy?- kérdezte, miközben felültetett.

- Kimi?- kérdeztem bizonytalanul és lehunytam a szemem.

- Én vagyok- ölelt át és húzott magához. – Jól vagy, nem sérültél meg?

- Köszönöm- suttogtam halkan és hozzábújtam.

- Anyuci, anyuci, jól vagy?- rohantak hozzám a kicsik is.

- Jól vagyok- suttogtam és átöleltem őket is.

Időközben a többiek is mellettünk voltak és Ajax is a kezemet bökdöste. Végül úgy döntöttek, hogy menjünk haza, ki kell pihennem a történteket. A kutya el sem mozdult mellőlem és Kimi is végig mellettem volt, el sem lépett tőlem. Egészen a szobámig kísért, nem tudtam, hogy miért, de jó volt, hogy mellettem van.

- Mi ez a kaparászás?- kérdeztem, mikor már az ágyamon ültem.

- Ajax melletted akar maradni- felelte a férfi.

- Engedd be!- kértem és levettem a felsőmet.

- Én…- kezdte Kimi dadogva. El is felejtettem, hogy attól, hogy én nem látom őt rendesen, ő teljes mértékben lát engem. – A francba- suttogta maga elé.

- Bocsi, nem akartam, húztam magam elé a felsőt.

- Semmi baj- lépett mellém és adott egy puszit. – Pihenj egy kicsit!

Magamra maradtam a németjuhásszal. Átöltöztem a vékony pizsamámba, magamra húztam a plédet és aludni próbáltam. A rengeteg koncentráció - ami a szemem miatt elkerülhetetlen volt – kivett belőlem minden energiát. Gyorsan elpilledtem, és valószínűleg a lábamnál fekvő kutya is elaludt.

Arra ébredtem fel, hogy valaki óvatosan simogatja a hajam. Nem akartam kinyitni a szemem, csak élveztem, ahogy egy férfikéz kényeztet. Feküdtem és türelmesen vártam, hátha megszólal. Egy darabig csak feküdtünk némán, majd az ajtó nyílásával ez a némaság is eltűnt.

- Még alszik?- kérdezte Eva.

- Igen, még nem ébredt fel- válaszolta Kimster. – Kimeríthette az egész napos odafigyelés és a hintás eset.

- Mit érzel?- jött közelebb a lány.

- Teljesen össze vagyok zavarodva- sóhajtott fel a férfi. – Érzem, hogy még mindig megvannak benne Zoé dolgai, de rengeteget változott. Sokkal önfejűbb és keményebb lett. Nehezebb közel férkőzni hozzá. Félek, hogy nem fogja bírni a nyomást és újra össze fog omlani.

- Én hiszek abban, hogy nem fog. Itt vagyunk mellette, segítünk neki mindenben. Ő a legjobb barátnőm és nem akarom látni újra azt, amit egy hónapja- rebegte a lány.

- Vigyázunk rá együtt- cirógatta meg az arcom újra. – És amint vége a műtétnek és visszakapta a látását, megpróbálom újra meghódítani.

- Szerelmes vagy?- érdeklődött Angel.

- Érzem a csíráját- válaszolta a Jégember, majd felkelt mellőlem. – Megyek, segítek Sebastiannak az ikrekkel, mert úgy tűnik, örökölték azt a csibészséget, ami bennem is megvolt gyerekként.

Adott az arcomra egy puszit, és tényleg elhagyta a szobát. Tovább feküdtem csendben és próbáltam megérteni, hogy milyen érzések is munkálkodnak bennem, mert a szívem ki akart ugrani a helyéről. A szerelem, amit eltemettem magamban, továbbra is élénken emlékeztetett azokra az időkre, amiket együtt éltünk át. És tudtam, hogy csak ideiglenes az érzéseim elfojtása.

- Kinyithatod a szemed, ketten maradtunk- szólalt meg Evangeline.

- Honnan tudtad?- kérdeztem vissza, mialatt felültem az ágyban.

- Csak éreztem- ült le a szobában lévő fotelbe. – Mit gondolsz arról, amit mondott?

- A babáim tényleg örököltek tőle néhány dolgot- feleltem neki elmélázva.

- Tudod nagyon jól, hogy nem erre gondoltam- tiltakozott.

- Össze vagyok zavarodva, nem tudok mit mondani neked jelenleg- keltem ki az ágyból és a fürdőbe mentem.

Beálltam a zuhany alá, hogy egy kicsit felfrissüljek és megnyugodjak. A hajamat is megmostam, hogy még inkább elkápráztassam Kimit, bár nem tudom, hogy miért volt ez a célom. Magamra vettem egy lenge, fehér ruhát, ami még soha nem volt rajtam. Nem láttam magam a tükörben, ezért kimentem barátnőmhöz.

- Ez a ruha egyszerűen tökéletes- mondta még azelőtt, mielőtt kinyithattam volna a számat. – A hajadat be fogom fonni lazán- jelentette ki.

- Mit tervezel, Angel?- kérdeztem vissza.

- Odakinn leszünk egész este, mert a fiúk grillezni akarnak. Itt az ideje, hogy megmutasd Kiminek, hogy mennyire gyönyörű nő vagy. Ne aggódj, én is felveszek egy csini rucit, hogy ne legyél egyedül- nyomott le az ágyra, majd mögém ült és a vizes hajam lazán befonta.

- 3 perc és itt vagyok- hagyott magamra.

Visszamentem a fürdőszobába, hogy ha tudom, mégis láthassam magam. Erősen koncentráltam, nagyon-nagyon akartam, hogy egy kicsit előrébb jussak és lássak valamit magamból. Végül arra jutottam, hogy a hajam kissé kócosan, de Evának köszönhetően össze volt fogva, míg néhány rakoncátlan tincs kilógott a fonatból.

- Hová tűntél el már megint?- jött vissza a lány.

- Red Bull kék?- kérdeztem nevetve, ahogy ránéztem. – És extramini? Mire készülsz?

- El akarom csábítani az unokaöcsédet- nevetett és a haját gyorsan felkötötte a feje tetejére.

Majd megfogta a kezem és végigvezetett a nappalin, ahol kerülgettük a kicsik széthagyott játékait. Evangeline kezét az udvarra vezető üvegajtó előtt engedtem el. Egy pillanatra felém fordult, majd kilépett a kinn lévő fiúk és gyerekek közé. Persze, egyből mindenki észrevette őt és azonnal ugratni kezdték az unokaöcsémet.

Én csak álltam és az ajtófélfának támaszkodtam. Vártam, hogy valaki mondjon valamit vagy észrevegyenek. Láttam a körvonalakat, így annyit ki tudtam venni, hogy Mark áll a grillsütő mellett. Tommi volt a gyerekekkel, míg Sebastian barátnőmet csodálta. Az első, aki észrevett, természetesen a finnem volt.

- Csodaszép- lehelte a férfi kikerekedett szemekkel, majd nagy nehezen elindult felém.

2 megjegyzés:

  1. Itt látszik szerintem,hogy Zaira nagyrészt Zoéból van még.:) hiszen Angel Zoét ismeri,mint a tenyerét.Nem Zairát.Mégis azonnal tudta,hogy nem alszik,hanem ébren van,vagyis Zoé nagyjából a régi:) imádom,h Angel ilyen kis ravasz:P

    fúúú,nagyon megvotl a szemem előtt Kimi mentése. *Kimi meglátja,hogy mi van,odarambózik,lefarol,derekat ölel,kicsúszik,dől,ment,aggódik* egyszer mentene meg engem így :D sőt,a hinta is eltalálhatna,ha utána leápol xD

    Öhm már este van,igaz?:D mintha előző részben úgy lett volna,h Rob este jön...:D

    befogtam,ma ki vagyok égve,túl vagyok egy zsarolási kíséreten,szóval kimerültem xD

    pusz:a konfliktusos

    VálaszTörlés
  2. "Móni friss, Móni friss"

    Hát Friss. :D
    Most én sem vagyok toppon ne haragudj, holnap talán újra olvasom, és írok még egy komit. Megérdemelnéd, mert nagyoooon hosszút írtál hozzám és mert nagyon jó Író vagy.

    Először is én is azt éreztem, hogy Zoé még mindig ott van Csajosban. Kimi pedig.. hát engem is megmenthetne. XD
    Kiminek szerintem nem kell túl sok győzködés, hogy teljes mellszélességgel szeresse Csajost.

    Igazából én TEAM Eva-Seb vagyok XD Meg TEAM babócák. (L)

    Réka túloz.. nem is zsaroltam meg annyira... XD csak választási lehetőség elé állítottam. XD

    Gáz, de ennyi telik tőlem. Ígérem összeszedem magam :)

    Pus
    Goof

    VálaszTörlés