2010. szeptember 26., vasárnap

Kísért a múlt - 27. rész

Este 8-kor, pontosan, késés nélkül szállt fel a gépünk a melbourne-i reptérről, hogy Kuala Lumpurba mehessünk. Mind az öten rajta ültünk, függetlenül attól, hogy a Ferrari már délután kettőkor elrepült. De Kimi nem ment velük, köszönhetően Evangeline jelenlegi állapotában.

A kép, amit a fiúk mutattak neki, kicsit el volt mosódva, de ő tökéletesen ki tudta venni az arcot. Méghozzá nem akárki arcát, hanem a férjének a kissé elcsúszott, mobillal fényképezett arcát. A legrosszabb az volt, hogy senki, soha nem mondaná meg róla, hogy ő olyan dolgokat tett, mint amiket Eva mondott.

Majd olyan történt, amire egyikőnk sem számított. A kanapén ücsörögtünk, jóllakottan, kissé egymásba gabalyodva. Evangeline el sem tudta engedni Sebastiant, az ölében ücsörgött és szorosan bújt hozzá. Én is szorosan a kedvesem mellett ücsörögtem. A Jégember ekkor látta úgy, hogy itt az ideje távoznia, ha nem akar elkésni.

- Ne menj!- kiáltott fel Eva kétségbeesetten.

- Tessék?- fordult vissza Kims.

- Én… jobban érzem magam, ha te is itt vagy, velünk- mondta a lány halkan.

- Angel, nem hagyjuk, hogy bajod essen- cirógatta meg az arcát Seb.

- Tudom. De titeket is féltelek. Én nagyobb biztonságban érezném magam, ha Kimi is velünk maradna.

Így történt, hogy a Ferrari új pilótája nem repült el a csapatával, hanem megmaradt mellettünk. És akit ez a legjobban zavart, az Laurent volt. Kezdtek megjelenni rajta a féltékenység első jelei. Még véletlenül sem mertem hozzászólni Kims-hez, mert úgy vettem észre, hogy akkor robban a bomba.

- Minden rendben?- bújtam oda hozzá a repülőn.

- Igen- bólogatott hevesen.

- Édesem…- fúrtam a fejem a nyakához és apró csókokkal kényeztettem.

- Nem ér befolyásolni- morogta, mialatt felhúzta a fejem magához és megcsókolt.

- Ezt eddig nem mondtad- tagadtam nevetve.

- Azt hittem, hogy kezelni tudom majd a dolgot- kezdte halkan, szinte suttogva. – Eddig úgy tudtam magamról, hogy nem zavarnak az exek. Úgy tűnik, hogy hatalmasat tévedtem. El sem tudom mondani, hogy mennyire irritál, hogy a közeledben van.

- Próbálom minimalizálni a vele töltött időt, főleg annak tekintetében, ami a múltban történt- vallottam be neki. – De megnehezíti a helyzetet, hogy velünk van szinte mindig.

- Elküldhetnéd…- vetette fel a férfi.

- Megtehetném, de nem akarom, hogy emiatt Evangeline ne érezze magát biztonságban- biccentettem a lány felé, aki Sebihez bújva aludt. – Amíg így maradnak a dolgok, próbálom őt kerülni, jó?

- Nem szeretném, ha félreértenél- rázta meg a fejét a férfi. – Benned bízom, csak benne nem.

- Örülök, hogy a bizalmad épült már a héten is, hiszen alig néhány napja vagyunk együtt- adtam neki egy apró csókot.

- Azok után, ami történt veled, és ami történt velem úgy gondolom, hogy mindketten olyan kapcsolatra vágyunk, ami stabil és őszinte.

- Tudtam, hogy megfelelő pasit választok- vigyorogtam rá.

Válaszként fejrázást kaptam és csókokat. Mialatt mi az eszmecserénket folytattuk, addig Kimi is minket figyelt a tudtunkon kívül. A Jégember-maszk ott volt az arcán, amit mindenki fel tudott fedezni, aki ismerte őt igazán. És ezzel tökéletesen takargatta az összes rajta átfutó érzést.

Malajziában helyi idő szerint 7 óra volt, mikor megérkeztünk. A csomagjainkat összeszedve mentünk ki a reptéri terminálból és egyből megcsapott minket a párás, fülledt levegő. Nem éppen volt ínyünkre, de nem tudtunk mit tenni. Az elénk kijött két autó felé vettük az irányt. Kimi szerencsére nem velünk utazott.

- Kimi!- szólt neki Eva Sebi óvó karjai közül. – Holnap lenne időd arra, hogy beszéljünk?

- Miről lenne szó?- kérdezte Kims.

- El kell mondanod néhány dolgot Zoéról…

Eva férje:

2 megjegyzés:

  1. Evának szüksége van Kimire, érdekes fordulat, de tetszik. Talán annyira nem jön be neki Laurent... És újabb fordulat a vége.. Vajon mit rejtegethet még Zoé? Vagy ha nem is erről van szó, de mi merült fel Evában?
    Sok-sok kérdés, és remélem folytatódik ez a hamar folyti dolog :)

    VálaszTörlés
  2. Óóóóh egy picikét elkalandozok, és máris le vagyok maradva, mint a borravaló :D :D
    Hááát szóval, nem gondoltam volna, hogy Eva Sebi karjaiba szalad :) Azt hittem valamennyire zavarja Őt a korkülönbség... Persze örülök ám neki :)
    Erre most én nem gondoltam Zsani :) Mármint, hogy Laurent nem jön be Evanak, de lehet benne valami. És már az is pozitív lehet a jövőre nézve, ha Kimmiben bízik meg inkább. Legutóbb Sebinek ˝üzentem˝, hogy ne adja fel és küzdjön Evaért. Most Kimire vonatkozik ugyanez, csak Zoéval kapcsolatban. :)
    Van egy Bertolt Brecht idézet, ami így szól:„Wer kämpft, kann verlieren. Wer nicht kämpft, hat schon verloren.“ - Ki harcol az tud veszíteni. Ki nem harcol, az már vesztett. (Bocsi az offért, csak eszembe jutott. :))
    Hát igen, a vége. Hogy tudtad, pont itt befejezni? :D
    Nagyon várom a folytot és imádtam a részt!
    Millió puszi,
    Réka
    Ui: Láttam a novellát, de csak holnap írnék hozzá komit, ha nem gond. Sajna jelenleg csak egy gépünk van itthon és Párom dolgozni szeretne még egy picikét. :)

    VálaszTörlés