2010. szeptember 17., péntek

Kísért a múlt - 23. rész

Sziasztok! Ahogy ígértem, hoztam a folytit. A határ 4 komment, ami az arany középút az eddig elvártak között. És azért tegyük hozzá, hogy megint bonyolítottam a saját dolgom… Jó olvasást!


U.i.: Látom, mindenki Kiminek szurkol. Csak egy a baj. Még én sem tudom, hogy ki lesz a befutó…

------------------------------------------------------------------------------

Alig bírtam kivárni, hogy odaérjünk a szállodához. Nem panaszkodhattam, Laurent vezetett legalább olyan jól, mint Sebastian. Egy idő után már nem is számoltam, hogy hány piros lámpán mentünk át, csak azt vártam, hogy kiléphessek a kocsi ajtaján és rohanhassak barátnőmhöz.

- Zoé, legyél türelmes egy kicsit- kapta el a karom Laurent, mikor ki akartam pattanni a kocsiból.

- De Eva…- kezdtem volna, de ő csendre intett.

- Neki most a higgadtságodra van szüksége- felelte nyugtató hangon.

- Rendben- bólintottam és egy fél percet még vártam.

Utána viszont senki és semmi nem állíthatott meg abban, hogy felmenjek a lányhoz. Sebit rábíztam az én egyetlen, drága pasimra, hogy ápolja a lelkét addig, amíg én kiderítem, hogy mi is az a komoly baj, ami miatt Evangeline már megint kikosarazta őt. Mert a korkülönbség problémát már megbeszéltük a készülődés közben.

- Kisasszony, itt a szobaszerviz. Meghoztam a teáját- kopogott az ajtaján egy londiner.

- Hozza be!- szűrődött át a lány kissé gyenge hangja. Gyorsan utána is eredtem, hogy bejussak a szobába.

- A borravaló- adtam a srác kezébe egy kis pénzt, mialatt ő kifelé tartott.

A kezembe vettem a bögrét és azzal együtt léptem be a hálóba, aminek az ajtajában le is döbbentem. Evangeline a szobában mászkált fel-alá és próbálta összeszedni a halmokban heverő holmijait, hogy mindet belepasszírozza abba a bőröndbe, ami az ágyon hevert. És ez volt a kisebb gond.

- Elég legyen!- szóltam rá a lányra.

- Zoé- suttogta maga elé a nevem.

- Muszáj lesz elmondanod, hogy mi a baj- léptem oda mellé és a vállainál fogva lenyomtam az ágyra.

- Nem tehetem- rázta a fejét és a kézfejével megtörölte a nedves szemeit. A szemfesték, ami már eleve el volt kenődve, most még tovább kente azt.

- Eva, nem teheted tönkre magad- guggoltam le elé.

Lehunyta a szemét és mélyen beszívta a levegőt. Láttam rajta, hogy teljesen felzaklatta az este. Még nem tudtam, hogy miről van szó, de biztos voltam abban, hogy nem fogom könnyen megemészteni. Eva lassan kinyitotta a szemét, majd maga mellé mutatott. Elhelyezkedtem mellette és a kezébe adtam a teát.

- El fogsz ítélni azért, amit tettem- motyogta maga elé.

- Te sem ítéltél el, mikor megtudtad, hogy azok után, ami közöttünk történt Kimivel, hajlandó voltam bedőlni neki most is- simogattam meg a kezét.

- 17 voltam, mikor minden kezdődött- fogott végül a történetbe. – A suliba jött egy új tanár. 25 éves, iszonyatosan helyes, mindenkivel kedves és velem különösen figyelmes. Nem kellett sok, hogy fülig belézúgjak. Az pedig maga volt a csoda, mikor bevallotta, hogy ő is belém szeretett.

- Biztos, hogy végig akarod mondani?- kérdeztem meg, mert látszott rajta, hogy teljesen el van veszve.

- Igazad volt. Talán könnyebb, ha valaki tudja- nézett rám. – Titokban jöttünk össze, mert őt kirúghatták, engem meg kicsaphattak volna. Év végén viszont felmondott. Akkor már 5 hónapja voltam a barátnője, de még nem kapott meg. Először kiborultam, mert lelépett, de napokkal később eljött a szüleimhez és megkérte a kezem.

- Hozzámentél?- döbbentem meg teljesen.

- Gondolkozás nélkül- bólintott rá. – Akkor azt hittem, hogy minden tökéletes. De közel sem volt az. Alig derült ki, hogy az érettségi után szülni fogok, mikor rá kellett döbbennem, hogy fűvel-fával megcsal. A babát is elveszítettem és a szívem is összetört. És akkor még nem volt vége. Mert a baba is miatta ment el. Állandóan tele voltam foltokkal. Végül döntöttem. Megszöktem.

- De ugye elintézted, hogy elváljatok és megkapja a méltó büntetését?- fogtam meg a kezét, ami remegett.

- Féltem tőle. És még mindig félek. Itt van…- suttogta halálra vált arccal.

3 megjegyzés:

  1. Húúú okés, van képzelőerőm, de rajtad nem tudok túltenni :P
    Igen, ez egy kicsit több, mint a korkülönbség... Kíváncsi vagyok, mit hozol ki belőle, és hogy fog ez megoldódni... Remélem gyűlnek a komik, és minél hamarabb jön a kövi! ;)

    VálaszTörlés
  2. Szijjjjja :)
    Ááááh, erre nem gondoltam, de még hasonló rosszra sem. :( Szegény Eva :(
    És az a barom, valahol a közelben van??? Ismerjük mááár? Nem is tudom, hogy lehetne egy ilyen embert eltávolítani. Lennie kell megoldásnak...
    Nagyon várom a folytot. :)
    Millió puszi,
    Réka
    Ui.: Még szép, hogy Kiminek szurkolok. :) És az biztos, hogy nem fogja feladni.

    VálaszTörlés
  3. Szija!
    Tyűha! Nem egy egyszerű eset, de biztos vagyok benne, hogy Zoé segít majd Evának és a többiek is.
    Remélem hamarosan olvashatom majd a következő részt is! :)
    Kathy

    VálaszTörlés