Sziasztok! Ahogy ígértem, 7 komment után hoztam a folytatást. :) Most végre újra van gépem, úgyhogy tudom hozni a folytatást, amint megírtam és lesznek kommentek. Láttam a kérdésedet, Hella, válaszolni holnap fogok, mert jelenleg nem érzem, hogy tökéletesen meg tudnám fogalmazni, amit gondolok. Mindenkinek jó olvasást és ha olvasnátok valakinek a szemszögét, csak jelezzétek!
----------------------------------------------------------------------------------------------
(Mia szemszöge)
Reggel korán felébredtem, pedig a legjobb helyem nekem volt a világon. Sebastian karjaiban feküdni biztonságos és kényelmes volt. El tudtam volna viselni, hogy minden reggel mellette ébredjek és vele teljenek a napjaim. Azonban tudtam, hogy egy darabig még nem tehetjük meg ezt, csakis a legnagyobb titoktartás közepette.
Néztem a mellettem fekvő férfi arcát, ami kisimult és békés volt. Nem tudtam, hogy miről és kivel álmodhat, de mosolygott, ami kisgyerekessé varázsolta a vonásait. Óvatosan felemeltem a kezem, hogy elsöpörjem a haját, ami az arcába lóg. Azonban nem tudtam betelni vele, így lassan simogatni kezdtem az arcát.
- Mia- suttogta a nevem és a derekam körül lévő keze összébb szorult.
- Nem akartalak felébreszteni- adtam egy puszit az arcára. – Aludj még!
- Nem- nyitotta ki a szemeit. – Olyan gyönyörű vagy!
- Ne hozz zavarba, kérlek!- csuktam le a szemeimet, mert éreztem, hogy elpirulok.
- Ha zavarba jössz, akkor is ezt gondolom- súgta a fülembe, majd megcsókolt. Folytattuk volna, ha nem kopognak.
- Kinyitom- másztam ki mellőle az ágyból és az ajtóhoz mentem. – Maddie?- néztem barátnőmre, mikor kitártam az ajtót.
Megijedtem, mikor megláttam őt. Az előző esti ruha volt rajta, amit én adtam neki. A haja szét volt csúszva, az arcán el volt folyva a smink, a szemei vörösek voltak a sírástól és egész testében remegett. Már ekkor biztos voltam abban, hogy az éjszakét nem Tommi mellett töltötte a másik szobában.
- Gyere!- öleltem át és bevezettem a szobába. Seb meglepve pillantott ránk. – Mi történt veled?
- Sebastian!- szólt kissé rekedt hangon a lány. – Megtennéd, hogy kihajítod azt a nőt az edződ mellől?
- Nőt? Mi? Tommival?- döbbent meg a pilóta, majd elkezdte összeszedni a ruháit. – Azonnal, kíméletlenül megteszem- bólintott, majd bement a fürdőbe.
- Madison, mi történt veled?- ültem le mellé és átöleltem. – Tudod, hogy nekem akármit elmondhatsz.
- Majd ha ketten maradunk, jó?- pillantott rám könnyes szemekkel, én pedig bólintottam.
- Maddie!- jött ki Seb felöltözve és leguggolt barátnőm elé. – Bármi történt, meg fogjuk oldani és szét fogom rúgni a seggét, jó?
Megsimogatta az arcát és adott neki egy puszit. Utána nekem nyomott a számra egy csókot és a fülembe súgva kérte, hogy vigyázzak a lányra. Végül távozott a szobából, így ketten maradtunk. Bezártam az ajtót és visszamentem barátnőm mellé. Türelmes voltam, nem sürgettem.
- Tegnap, mikor az interjúk voltak, kaptam egy üzenetet otthonról- kezdett végül bele a lány. – Az öcsémnek megengedték, hogy sétáljon, azonban felszakadt a sebe és újra meg kellett műteni. Életveszélyes állapotban van, bármelyik pillanatban kómába eshet- suttogta és a szemeiből újra patakzani kezdtek a könnyek.
- Miért nem szóltál?- húztam magamhoz, hogy egy kis támaszt adhassak neki.
- Utána nem akartam ünnepelni, és Tommi még azelőtt megsértődött, hogy elmondhattam volna neki, hogy mi is történt. Az egész hétvégén olyan lobbanékony volt és sokkal hamarabb kapta fel a vizet, mint máskor. És úgy tűnik, hogy tegnap ez volt a vége. Így este sem vele voltam a buliban.
- Én láttam őt- szóltam közbe és azok után, amit eddig megtudtam, úgy éreztem, el kell mondanom. – Ő is szőke volt, azt hittem, veled van.
- Egy darabig lenn voltam a buliban, de nem találkoztam vele. Utána eldöntöttem, hogy feljövök és beszélek vele. Teljesen sötét volt a szobában, azt hittem, hogy lefeküdt aludni. De nem így volt. Belöktem a háló ajtaját és láttam, ahogy egy nővel szeretkezik- csuklott el a hangja és újra zokogni kezdett.
Visszahúztam az ágyra, hogy le tudjunk feküdni. Simogattam a hátát, hogy kicsit megnyugodjon. Tudtam, hogy ez még semmi, láttam rajta, hogy nem mondott el mindent nekem. Ismertem már annyira, hogy a vonásaiból és a viselkedéséből tudjam, valamit még nem mondott el. És a lelkiismerete nem fogja hagyni őt.
- De nem ez a legrosszabb- szólalt meg, mikor már elfogytak a könnyei. – Én is megtettem vele ugyanazt. Én is megcsaltam őt.
- Maddie…- kezdtem, de rájöttem, hogy nem tudok rá semmi okosat mondani.
- Kimivel…- tette hozzá, nekem pedig tátva maradt a szám. – Annyiszor próbálkozott régen, de sosem engedtem neki. Miért nem tettem meg akkor?
- Ezen már kár siránkozni- öleltem át. – De hidd el, hogy megoldjuk együtt. Megígérem!
*****
(Kimi szemszöge)
Csak ültem az ágyon és fogtam a fejem. Minden vágyam az volt, hogy Dessy az ágyamban végezze, de nem így akartam. Nem akartam, hogy neki emiatt baja legyen. És nem akartam az egyik barátomat sem becsapni úgy, ahogy megtettem. És akkor még nem említettem, hogy megcsaltam a barátnőmet is.
Bementem a zuhanyzóba, hogy jéghideg vízzel letusoljak. Muszáj volt kitisztítanom a fejem, hogy rendesen tudjak gondolkozni és valahogy segíteni tudjak Maddie-nek, mert miattam nem mehet tönkre a kapcsolata. A saját magánéleti bajaimmal ráérek utána is foglalkozni. Most az a fontos, hogy vele minden rendben legyen.
És hogy mi lesz velem és az érzéseimmel? Azt majd kitalálom. Lehet, hogy pokolian fog fájni az, hogy szeretem, és valaki mással látom, de inkább elviselem, minthogy lássam az arcán, hogy mennyire szenved. Nem akarom, hogy fájjon neki, amit tettünk. Nem akarom, hogy átkozza a pillanatot, amikor velem jött ide.
A zuhany után megtörölköztem, felöltöztem, majd lehúztam az ágyneműt. Egyből megcsapott Maddie illata, ami emlékeztetett arra, hogy milyen volt vele. Eszembe jutottak régi pillanatok, amiket barátokként töltöttünk együtt, habár én már akkor is szerettem. Csalódott sóhajjal vettem tudomásul, hogy valószínűleg a barátságunknak is annyi.
- Szia, édes!- köszönt egy nő, mikor kiléptem a fedélzetre.
- Mit keresel itt?- fordultam felé dühösen.
- Nem is örülsz, hogy láthatsz engem?- lépett elém és végigsimított a mellkasomon.
- Bocs, de nem foglak megdönteni, arra ne is várj- léptem el mellőle és a korláthoz mentem.
- Ugyan, Kimi!- simult a hátamhoz. – De ha nagyon tudni akarod, nem azért jöttem.
- Mit akarsz, Heather?- fordultam felé és lehámoztam a kezeit magamról.
- Megköszönni, hogy elintézted nekem, hogy Madison ne legyen Tommival- mosolyodott el. – El sem tudod képzelni, hogy milyen sokat jelentett nekem a dolog. Remélem, volt olyan jó vele, mint velem.
- Sokkal jobb volt vele, mint veled- feleltem a nőnek. – Te csak egy repedtsarkú vagy, aki bárkinek szétteszi a lábát és eljátssza, hogy milyen jó volt vele. Nem véletlenül csaltad fűvel-fával Tommit is. Nem tudsz szeretni.
- Lehet- bólintott. – De nem tagadhatod, hogy ennek megvan az eredménye, mivel tökéletes vagyok az ágyban.
- Csak hiszed- kaptam el a karját és elkezdtem lerángatni a hajóról. – Ne lássalak többet, takarodj és felejts el örökké!
*****
(Tommi szemszöge)
Arra ébredtem, hogy valaki kivágja a szobaajtót és széthúzza a függönyt. A fejemre húztam a takarót, hogy még véletlenül se kelljen felkelnem. Fáradt voltam ahhoz, hogy gondolkozzak. Aludni akartam és nem törődni semmivel. A reggeli látogatóm azonban nem volt kegyes velem, mert lerángatta rólam a takarót.
- Most nem bújhatsz el a felelősség elől- hallottam meg Sebastian lenéző hangját. Még sosem beszélt így velem. – Neked van 5 perced, hogy eltűnj innen. Mérem!
Felültem az ágyban és körbenéztem. Ekkor láttam meg magam mellett a szőke lányt, aki éppen kikászálódott a takaró alól és nem törődve azzal, hogy teljesen meztelen, elindult a fürdő felé. Akkor már tudtam, hogy ő volt az, akit este felhoztam, és akivel lefeküdtem, nem is csak egyszer.
- A fenébe!- morogtam és belebokszoltam a párnába.
- Hatalmas nagy bajban vagy- szólalt meg Seb. – Remélem, ezt tudod.
- Maddie…- kezdtem, de elég volt ránéznem, hogy tudjam, látott minket. – Miért voltam ekkora barom?
- Ezt ne tőlem kérdezd- rántotta meg a vállát a barátom. – Még 2 perced van- kiáltott be a nőnek a fürdőbe.
- Miért nem szedtétek le rólam? Vagy miért nem szedtetek le engem róla?- rángattam magamra az alsómat és a nadrágomat.
- Talán, mert hátulról pontosan olyan volt, mint Madison. Szerinted gondoltuk, hogy meg fogod csalni?- tette fel a kérdést, majd odament a fürdőhöz és kinyitotta az ajtót. – Nincs időd fürdőzni. Vedd fel a ruháidat és tűnj el! Most!- nézte a nőt.
Sebnek egy pillanatra sem rebbent a tekintete, pedig a lány, akivel az éjjelt töltöttem, ruha nélkül lejtett előtte. Még csak el sem pirult, ahogy nézte őt. Nem hittem, hogy ez tényleg igaz, de Sebre már nem voltak hatással a nők. Ezt is Miának köszönhette, aki valószínűleg le fogja szedni a fejemet. És nem is alaptalanul.
- Kár, hogy csak ennyi volt- állt meg mellettem a lány. – Pedig élveztem, jobban, mint eddig bárkivel.
- Akkor emlékezz rá sokáig, mert nem lesz folytatása- feleltem neki. – Szeretem a barátnőmet és vele fogok maradni.
- Ha megtart ezek után- rántotta meg a vállát, majd elhagyta a szobát.
- Maddie ott van a szobájukban?- kérdeztem Sebet.
- Igen, ott van- bólintott, majd elkapta a vállam, amikor elindultam az ajtó felé. – Menj és tusolj le! Utána átmehetsz.
Megfogadtam a tanácsát. Beálltam a vízsugár alá és próbáltam magamról lemosni az éjszaka történéseit. Vissza akartam pörgetni az időt oda, mikor ostoba és gyerekes viselkedéssel hagytam ott a barátnőmet ahelyett, hogy megkérdeztem volna tőle, hogy mivel tudok segíteni. Ha azt teszem, akkor minden rendben lenne most velünk.
Mire kiértem, már megfogalmaztam a fejemben, hogy mit fogok mondani neki és hogyan próbálom meg őt újra visszaszerezni. Gyorsan kirángattam a szekrényből néhány ruhát, majd felöltöztem. A zsebembe süllyesztettem a telefonom és Sebastian után mentem. Az ajtó előtt kaptam egy üzenetet.
„A kis barátnőd igazán jól szórakozott az éjjel. Kérdezd meg, milyen Räikkönen jachtja és milyen ő maga az ágyban!”
Rejtett számról érkezett és nem volt aláírva. Éreztem, hogy azonnal leszállt az agyamra a vörös köd. Miért én vezekeljek, ha ő Kimi ágyában fetrengett az éjjel? Zsebre vágtam a telefonomat és berontottam a szobába.
*****
(Maddie szemszöge)
A lelkem egy nagyon kicsit megkönnyebbült, hogy elmondtam valakinek, mi is történt velem. Persze, ez nem változtat azon az apró tényen, hogy mi még mindig fasírtban vagyunk Tommival, és ugyanúgy megcsaltuk egymást. És ott volt az a tény is, hogy 2 óra múlva kinn kell lennem a reptéren, hogy végre hazamehessek.
Mia nem ítélkezett felettem, amivel többet tett értem, mint amennyire ő gondolta. Azt már nem tudtam volna ép ésszel elviselni, hogy ő is ellenem fordul és nekem esik, amiért megbotlottam. Így is biztos voltam abban, hogy a finnem ki fog borulni, mert az egyik legjobb barátjával csaltam meg őt.
Nem is tévedtem sokat, mert kicsapódott az ajtó és berohant rajta Tommi. Riadtan ültem fel az ágyon és a szemeimet újra ellepték a könnyek. A tekintete vádló és perzselő volt, nyoma sem volt benne a szerelemnek, amit egymás iránt éreztünk. Reszketve fontam magam köré a karjaimat.
- Pont Kimivel? Miért kellett vele megcsalnod?- kezdett el kiabálni velem.
- Tommi- súgtam a nevét és lemásztam az ágyról.
- Tényleg ekkora liba vagy te is?- üvöltött tovább és közeledett felém. Riadtan hátráltam a falig. – Miért hittem azt, hogy te szeretsz engem?
- Szeretlek!- mondtam remegő hangon, de ez csak olaj volt a tűzre.
- Nem hiszek neked!- folytatta tovább az üvöltözést. – Te is csak egy olyan ribanc vagy, mint a többi.
- Hagyd abba!- hallottam meg Miát, de mintha ott sem lenne.
- Mennyit kaptál, hogy széttedd neki a lábad?- szorított be a falhoz. – Mondd, én mennyivel tartozom neked azért, mert felhúzhattalak? Mennyivel?- üvöltött.
- Szeretlek, Tommi- zokogtam remegve a félelemtől.
- Sosem szerettél- emelte fel a kezét. – Képtelen vagy szeretni, te is csak egy utolsó kurva vagy!
- Elég legyen, te idióta- hallottam meg a háta mögül néhány ismerős hangot.
Két pillanattal később már a földön feküdt, a kezeit Sebastian és Stu csavarták hátra, utóbbi a hátán térdelt, hogy biztos ne mozduljon. A fürdőből Chris jött ki, hogy egy kancsó hideg vizet borítson a szőke finn nyakába. Ezt megismételte párszor, mire úgy tűnt, hogy az edző lehiggadt. Ekkor a fiúk talpra rángatták.
- Te eszement őrült!- lépett elé Mia és azonnal felpofozta. – Hogy mertél üvöltözni Maddie-vel? Hogy merted útszélinek kikiáltani őt? Hogy juthatott eszedbe, hogy felpofozol egy nőt?- dühöngött barátnőm. – Ha még egyszer meglátlak a közelébe, azt nem éled túl- morogta, majd újra adott neki egy pofont. – Ezt azért kaptad, hogy megjegyezd, legközelebb előbb kérdezd meg, mi a baj és csak utána keress más nőnél vigaszt.
Amíg őt kirángatták, én sírva és remegve csúsztam le a fal mentén. Körbeöleltem a térdeimet és megállíthatatlanul zokogtam. Mia ült le mellém és ölelt át, már amennyire hagytam magam. Most még ő sem tudott megnyugtatni. Percekkel később egy férfi érintette meg a térdem, én pedig sikítva húzódtam arrébb.
- Madison, Christian vagyok- szólt nekem a férfi. – Horner. Segíteni szeretnék neked.
- Hogyan?- kérdeztem még mindig zaklatottan.
- Első sorban elviszlek innen- nyúlt a térdeim alá az egyik kezével, míg a másikkal megtámasztotta a hátamat. – Utána mindent megbeszélünk.
*****
(Heather szemszöge)
Elégedetten sétálhattam a monacói kikötőben. Jobban sült el ez a hétvége, mint ahogyan terveztem. Kimi rengeteget segített nekem akaratán kívül is. Missy pedig megoldotta, hogy a drága Pärmäkoski megcsalja a barátnőjét. Tökéletes volt minden, jobban nem is állhatna a bosszúm.
- Csak nem ide igyekszel, gyönyörűség?- kérdezte az egyik jacht tulajdonosa.
- Hová máshová mehetnék?- kérdeztem nevetve és azonnal fel is mentem hozzá. – Hiányoztál!
- Te is nekem, cicám- ölelt magához és megcsókolt. – Azt sem tudom, mikor tartottalak utoljára a karjaimban.
- Elég régen ahhoz, hogy kezdjek belebolondulni a hiányodba- simultam hozzá. – De most nem menekülsz előlem.
- Mintha akarnék- terelgetett beljebb, hogy a tűző nap ne érjen minket. – Hogy haladsz a tervünkkel és a bosszúnkkal, babám?
- Az a szerencsétlen pultoslány tegnap Räikkönen ágyában végezte- nevettem fel. – A szőke edzővel simán kibabrált Missy. Daniel a tenyeremből eszik, úgyhogy minden sínen van.
- Meddig akarod kínozni Pärmäkoskit?- ültetett az ölébe.
- Ameddig csak lehet- kezdtem el kigombolni az inget, ami rajta volt. – Nem tudna mit kezdeni egy 2 éves gyerekkel, ahogy én sem tudok. Nem kell tudnia, hogy a gyereke él és virul.
- Gonosz vagy, cica- simogatta feljebb a lábamon a szoknyámat. – Ezért is vagy te a tökéletes társ.
- Ezt be is bizonyíthatod nekem- keltem fel az öléből, hogy a hálóba vezessem, ahol remélhetőleg kellemes órákat töltünk együtt.
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlésTe jóságos ég!:O
VálaszTörlésSzavakba sem tudom foglalni mit érzek és gondolok most. Tommi megcsalta Maddie-t, Maddie megcsalta Tommit. Szép dolog mondhatom... Nem lesz ennek jó vége úgy érzem. Sajnálom, mert olyan kis cuki páros voltak, de most már akárhogy is lesz az nem lesz ugyanaz. :/
Kimi határozottan levett a lábamról a hősszerelmes szerepében. Jelen pillanatban nem tudom eldönteni, hogy minek örülnék jobban, ha Kimi szerelme nem maradna plátói és kiderülne, hogy Maddie is szereti és szépen alakulnának köztük a dolgok vagy ha plátói maradna és Maddie meg Tommi között rendbe jönnének a dolgok.
Heatherről eddig se volt valami fényes a véleményem, de ezek után aztán meg pláne nem az. Na, de hogy Tomminak gyereke van, ez nekem sokk, pláne, hogy ez a hadd ne mondjam micsoda az anyja... Meg az is izgatja a fantáziámat, hogy vajon ki lehet a pasi, akivel Heather kavar.
Ismét lenyűgöztél a résszel drága Mónim, tűkön ülve várom a folytatást!:)
Puszi, Dorka
Hohó... szóval Kimi szerelmes belé, ez új bár nekem még mindig furcsa, hogy Dessynek eddig nem jutott eszébe. Gondolom, mert így nagyobbat üt, és be is jött. Tommi képmutató bárhogy is nézzük, hiába vannak a sérelmei azt mindjárt el felejti, hogy mit tett ő az éjszaka... ha így nézzük akkor egálban vannak, azt meg már nem lehet eldönteni ki bántotta meg jobban a másikat.
VálaszTörlésHeather egy kurva... nem igazán értem a bosszúját, hisz eddig róla nem sokat tudtunk meg azon kivül, hogy elvetette a gyerekét ami, mint kiderült egy hatalmas hazugság. Nem értem őt, de remélem nem sokára kiderülnek a dolgok. Azért arra kíváncsi lennék, hogy a gyerek vele van vagy sem, mert egy ilyen nőt anyaként elképzelni...
Visszatérve arra amit írtam olvastam mit írt Gooffy - egyáltalán nem zavar, hogy válaszolt. :) De egy kicsit félreértettük egymást, ami talán az én hibám. Amikor azt írtam, hogy nem kapunk választ, akkor kicsit rosszul fogalmaztam. Nem arra várunk/várok, hogy minden egyes kérdésre válaszolj a történettel kapcsolatban, annak semmi értelme nem lenne tisztában vagyok vele. Én csak valamilyen reagálásra gondoltam. Mi írunk, és te reagálsz, hogy mit is gondolsz róla, mint ahogy mi is reagálunk arra amit te írsz nekünk fejezet formájában. Te is elvárod, hogy írjunk neked, én meg azt szeretném, hogy vmilyen szinten reagálj rá. :) Remélem ez nem képmutató dolog az irányomból, mert ritkán írok... :D
Üdv, Hella
ui.: Siess a következővel :) :)
Hol is kezdjem...hmmmm.
VálaszTörlésElső sokk: mégis Tommi volt egy másik csajjal és bár beetették, hát, nem sok jót nézek ki a jövőben belőlük.
Második sokk: még ő támad Maddire, bár a lány sem ártatlan, de szemet szemért....
Harmadik sokk: Tommi gyereke, aki ki tudja kitől van, hiszen messziről jött szajha azt mond amit akar....
Pozitívum számomra, ahogy kiálltak Maddiért a többiek, Seb, Mia, Cristian és a srácok valamint Kimi szerelme még tartogat meglepetéseket a történetre nézve remélem.
Az öccse jobban lesz szívből kívánom Neki, az talán jó hatással lenne a lányra később.
Szuper történet.
Várom a folytatást.
Puszi: Timcsy
Sziaa! Nemrég találtam a blogodra és nagyon bejön :P gyorsan elolvastam az összes eddigi részt, mert nem tudtam abbahagyni :P annak viszont még jobban örülök h Stut is beleírtad !! :P :$
VálaszTörlésCsak így tovább és minél előbb folytatást!!
Puszi
Reni
Már meg is jöttem a válasszal.
VálaszTörlésElnézést kérek, mert csúsztam egy napot, de nem alszok túl jól mostanában és ez meglátszik, mert szét vagyok csúszva.
Hella, kérdezni bármikor lehet bármit, én csak örülök neki. Arról, amit Goof írt, csak annyit, hogy egyetértek vele. Akiknek leggyakrabban válaszolok, azokkal már volt szerencsém találkozni, és a legtöbbjüket ismerem annyira, hogy tudjam, mit és mennyire kombinálnak össze. (Tegyük hozzá, hogy az előző történetemnél Goof már az első rész után kijelentette, hogy Zoé és Zaira ugyanaz az ember, pedig nem mondtam neki semmit.)
Abban is igazad van, hogy é elvárom, hogy írjatok, de nem reagálok. Ennek több oka is van. Azért szeretném, hogy írjatok, mert a kommentek tartják bennem a lelket. Nekem azt jelenti egy-egy ilyen üzenet, hogy olvastok és jó, amit csinálok. Sokszor van, hogy valaki akaratán kívül leír egy találgatást, ami nekem eszembe sem jutna, és néhány szó vagy mondat miatt átformálom az elképzeléseimet. A negatív kritikát is elfogadom, ha kulturáltan és emberi hangnemben van megfogalmazva. Az is indok (habár szerintem a legbénább), hogy sokszor vagy lusta vagy fáradt vagyok írni. És végül azt tudom még felhozni a saját mentségemre, hogy hiába van nyár, nincs időm semmire. Lehet, hogy bután hangzik, hiszen nincs egyetem, de ettől függetlenül tanulok, írok (jelenleg "csak"4 történetem megy párhuzamosan) és még millió dolgot csinálok.
Ígérem, a jövőben megpróbálok nektek reagálni gyakrabban, habár ha nem a történetekről van szó, eléggé gyéren tudok fogalmazni.
Remélem, hogy sikerült válaszokat adnom, Hella!
Monshe
U.i.: folytatás valamikor pénteken, mert nem akarom összecsapni a dolgokat. :)