- Örülök, hogy hónapok után hajlandó voltál hazatolni a fenekedet, Mr. Tesztpilóta Vagyok Vettel!- nézett mérgesen Sebre, aki egyből mögém lépett.
- Szia, anya!- motyogta halkan.
- Mi volt annyira fontos, hogy nem tudtál fél napra hazajönni, hogy megölelj és megnyugtass minket, hogy jól vagy?- emelte meg a hangját a ház úrnője.
- A gyárban voltam, fejlesztettünk- felelte Sebi, mialatt kisebbre húzta magát és görcsösen kapaszkodott belém.
- És nem lett volna egy nap, mikor bele tudsz ülni egy autóba és hazajönni?- lépett közelebb egy fakanállal. – Az a kis nőcske fontosabb, mint mi öten?
- Keresztanyu, ezt nem kellene…- próbáltam figyelmeztetni arra, hogy ne szóljon Evangeline-ről.
- Zoé, kérlek, ebbe ne kerülj bele!- címezte nekem a mondatot, majd újra Sebastianra nézett. – Hogy tudtad összeszedni a lehető legnagyobb cafkát, aki ráadásul még férjnél is van?
- Akkor ítéld el, ha te is átéled azt, hogy valaki elvesz feleségül, bizonygatja, hogy szeret, de közben összefekszik minden nővel a hátad mögött. Terhes leszel tőle, de elveszíted a babát, mert kegyetlen veled. Rendszeresen kezet emel rád és ezért nem a válás, hanem a menekülés az első gondolatod. Ha majd megérted, hogy ez milyen, akkor a szádra veheted Angelt. Addig eszedbe se jusson- hadarta el vörösödő fejjel, majd szó nélkül a szobájába rohant.
- Zoé?- nézett rám Norbert, aki hamarabb fel tudott ocsúdni.
- Megjelent a férfi a futamokon és Evangeline fél tőle. Seb most sem nagyon akarta magára hagyni, de be kellett látnia, hogy haza is kell jönnie- magyaráztam a dolgot.
- És most ki vigyáz rá?- kérdezte Melanie.
- Kimi és az edzője Mark. Eva Mark szemközti szomszédja, így most velük tölti a napjait- válaszoltam meg a kérdést. – Most felmegyek, ha nem gond.
- Veled mehetek?- kérdezte Fabian és mellettem termett.
Csak rámosolyogtam a fiúra, majd felé nyújtottam a kezem. Vidáman fogta meg a kezem és együtt mentünk fel a szobámba. Tudtam, hogy Seb bezárta a saját szobájának az ajtaját, csak egy dolgot felejtett el. Hogy az én szobámból van ajtó az ő szobájába és az öccséhez is. Így könnyű szerrel léptünk be a birodalmába.
- Hogy néz ki a barátnőd?- ült le Fabi a bátyja mellé az ágyra.
- Ő az- dobta a telefonját a srác ölébe. Ahogy kioldotta a billentyűzárat, barátnőm képét láthattam meg.
- Szép- mosolygott Fabi. – Mikor ismerhetem meg?
- Ha jól tanulsz- válaszoltam most én. – Csak akkor van rá esélyünk, hogy elraboljunk a nyári szünetre utazgatni.
- Mondtam már, hogy ti vagyotk a világ legjobb tesói?- ugrott a nyakunkba.
Régi szokás szerint egész nap együtt voltunk, épphogy a vécére nem mentünk ki egyszerre. Szét sem lehetett minket választani. Azért azt hozzá kell tennünk, hogy Seb még mindig mérges volt Heikére, de ez szerencsére minket nem befolyásolt. Este végül ki is békültek, ami után tényleg otthon éreztem magam.
Fabiant 9-kor ágyba parancsolták a szülők, akármennyire vágyott rá, hogy ébren maradhasson. Én a konyhában forraltam tejet, amit egy kancsóba öntöttem és abba tettem bele csokit. Addig kavargattam, amíg el nem olvadt. A régi, sűrű, finom forró csoki ott gőzölgött előttem.
Megfogtam a bögrémet, elköszöntem a keresztszüleimtől és a két lánytól, majd felmentem a szobámba. Az éjjeli szekrényre helyeztem a kancsót és a bögrémet az ott lévő másik kettő mellé. Elővettem még két párnát és takarót, amiket letettem a franciaágyra, majd lekapcsoltam a nagyvillanyt. Csak a két éjjeli lámpa égett.
Nem kellett sokat várnom, hogy megjelenjenek a srácok. Gyorsan besurrantak, majd leültek mellém és várakozóan néztek rám. Megkapták a csokit, majd halk beszélgetésbe kezdtünk. Régóta tettük ezt a legnagyobb titokban. Ilyenkor az esetek 99%-ban mindannyian itt aludtunk, de erre utoljára karácsonykor volt példa, ami nem most volt.
Jól szórakoztunk, Sebit sikerült kikergetni az erkélyre, ahol kellően megázott. Utána könyörögni kellett neki, hogy vegye le a hideg és nedves ruháit. Ezt fél óra után sikerült elérnem, de letusolni nem ment el, mondván, egyszer már tusolt. Úgyhogy száraz ruhában dőlt be az ágyba.
Fabian szokás szerint középen feküdt és 11 körül elszunnyadt. Betakargattam és a fejét simogattam, míg mi Sebbel beszélgettünk. A téma Kimi és Eva voltak. Jó volt hallani, hogy boldogok együtt és ő is örült, hogy mi boldogok vagyunk egymással. Mosollyal az arcomon dőltem a párnámra aludni.
A fénykép Seb telefonján:
Óóóóh hát erre igazán nem gondoltam, hogy Heike Angel ellen lesz. Jó valszeg inkább volt ez egy ˝valaki elveszi a kicsi fiam˝ és amúgy is ˝nem osztozom rajta senkivel˝ dolog egy Édesanyjától. Szerencsére elég hamar megenyhült aztán, így bízom benne, hogy kimondottan szeretni fogja a Angelt a későbbiekben. (Talán ezt még nem mondtam, de hasonlóképpen kezdtem én is. Csak annyit, hogy volt egy nehéz időszak az elején Párom Édesanyjával (sok mindent kellett ˝hallgatnom˝ Tőle), de türelmes voltam és végig tiszteltem Őt. Megérte, mert jó a kapcsolatunk és még mindig tisztelem természetesen :) Az az elvem, hogy ha új helyre kerülök (legyen az ˝Család˝, munkahely, új lakhely stb.), akkor nekem kell alkalmazkodni, mert nem többen fognak egy emberhez, hanem az egy embernek kell a többiekhez alkalmazkodni... Elnézést, hogy kicsikét elkalandoztam, csak eszembe jutott Heike reakciójáról. :)
VálaszTörlésÁáááh és nagyon tetszett, hogy a három gyerek a végén, kirúgott a hámból. :) És bár jómagam szigorú elveket vallok, én is mindig ˝örülök˝, mikor azt hallom a lányom nevelőjétől, hogy összefogtak és valamit ˝rosszalkodtak˝. Mert hiszem, hogy kellenek ezek a pillanatok egy gyermek életében. Már megint eltértem a tárgytól, úgy látszik, ma javíthatatlan vagyok... :) Elnézést.
Ééés nagyon szurkolok, hogy el tudjanak utazni közösen nyaralni!!!!! :)
Imáááááádtam a részt! :)
Millió puszi Pestről,
Réka
Ui.: Lenne egy kérdés, ha már van lehetőség. Szóval a regényben 2007 -t írunk. Azt szeretném kérdezni, hogy a regényben szorosan maradsz -e a 2007 idényben történtekhez.? Gondolok itt elsősorban Robert balesetére (Mellesleg rémeket láttam, és a legrosszabbra gondoltam, mikor megtörtént. Senna után, nem (szeretnék) szerettem volna több kedvencet elveszíteni), ami miatt Seb lehetőséget kapott és persze Kimi VB címére. :)
Pusziiiiii